Európában, így hazánkban is, március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Idén március 31-én, azaz vasárnap hajnalban kell 2-óráról 3-ra állítani óráinkat. A Magyarországon 1980 óta működő rendszert energia-megtakarítási céllal vezették be.
Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább egybeessen a természetes nappali világosság idejével, ezáltal kevesebbet kelljen használni a világítást. Az átállítással a helyi idő „mesterségessé” válik, egy órával tér el az időzóna csillagászati idejétől.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="331" width="500" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően napi 1–4 %-os (1000–5000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható, amely a napfényes órák számának növekedésével fordított arányban csökken. Az októberi visszaállítás – mivel az év ezen időszakában már korán sötétedik – nem okoz többletfogyasztást. Az összességében megtakarított villamos energia éves szinten becsülve mintegy 100-120 GWh-t tesz ki. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Legyünk figyelmesek vezetés közben is
Az óraátállítás élettani hatása sokunk szervezetét megterheli, ezért az első hetekben fokozottabb figyelem szükséges. Célszerű már az előző napokban is korábban kelni, hogy szoktassuk magunkat a korábbi keléshez. Fáradékonyabbak, ingerültebbek lehetünk a kieső óra miatt, így fokozottan figyeljünk oda vezetés közben is. Szükség esetén ne üljünk autóba, várjuk meg míg szervezetünk felveszi az óraátállítás ritmusát.