Szerda van, Pénteket köszöntjük, remélem nem mondunk csütörtököt- kezdte az ünneplést és a könyvbemutatót a rendezvény házigazdája Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke.
A Hajtűkanyar 80 oldalon az elmúlt tíz évet fogja össze. Péntek Imre tehát nem áraszt el minket, csak akkor szól, ha érdemes. Jól érzékeli a valóság minden rezdülését. Ez egy összegzés, egy szellemi leltár. Elindult hazafelé, mint minden földi halandó, de sok a dolga még- mutatta be a kötetet Bakonyi István kritikus.
70 évet nem könnyű feldolgozni, depressziós voltam előtte is és utána is. A jelenidejűség mámora, a feladatok fontossága és a kortárs művészet továbbvitele: ez stimulál, ez tart életben. Az idő múlására a munka a legjobb terápia- mondta el Péntek Imre.
A lábtörésed mellett van más is, amire szívesen emlékszel Fehérvárral kapcsolatosan?- szegezte a költőnek a kérdést Bakonyi István. Péntek Imre egy Kosztolányi idézettel válaszolt: „Csodálkozol a kokainistán, s nem érted? Gondolkozzál az okain is tán…” Egy meghatározó életszakaszomhoz köthető Székesfehérvár, de sajnos az élet nem úgy alakult itt, ahogy szerettem volna. Ugye, mi lett volna akkor, ha.