Aáry-Tamás Lajos szerint ilyen vita alakulhat ki az állami fenntartásba vétel, a tankötelezettség korhatárának csökkentése, illetve az egész napos iskola bevezetése körül.
Aáry-Tamás Lajos szólt arról, hogy a hivatalához érkezett beadványok száma tavaly sem nőtt látványosan, évek óta 1400-1500 körüli, és az ügyek típusa sem változott. A közösségi portálok megjelenése viszont számos új helyzetet generált, ez új megközelítést igényel majd – mutatott rá.
A múlt évet összegző kiadvány szerint a közoktatás területéről 885, a felsőoktatáséról 587 kérelmet regisztráltak. A biztos hivatalához 634 panasz érkezett tanulóktól, hallgatóktól, míg 340 kérelmet pedagógusoktól és intézményvezetőktől kapott; a beadványok 65 százalékát elektronikus úton nyújtották be.
Aáry-Tamás Lajos 703 állásfoglalást, tájékoztatást és 45 jogalkotási javaslatot fogalmazott meg, 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított.
Az óvodába, iskolába jelentkezések kapcsán megnőtt azon ügyek száma, amelyeknél a szülők hosszabbítást kérnek, és sokkal többen tartanak az iskolába való belépéstől, mint korábban. Ennek oka, úgy érzik, a gyermekeknek elmaradása van, ezért az óvoda biztonságában szeretnék őket tartani.
Az iskolai agresszió száma ugyanakkor nem nőtt – jelezte a biztos, megjegyezve: a jelenség európai szintű probléma, amellyel minden tagállam találkozik. Utalva az oktatási miniszterek múlt évi gödöllői tanácskozására, kiemelte: európai szintű együttműködés szükséges a probléma kezelésére, ennek jegyében jövőre “fehér könyv” készül a jó gyakorlatokról.
Az érettségi-felvételi ügyekben látványos változás nem volt, kiemelkedő konfliktushelyzet nem adódott. Egyre több középiskolai tanár érzi felelősségét, hogy az érettségi egyben felvételit is jelent – jegyezte meg a biztos.
Az intézménybezárásokról szólva azt mondta: az eljárási rendet az önkormányzatok mára megtanulták és betartják. A szabad iskolaválasztás azonban komoly konfliktusforrás – tette hozzá.