Matolcsy: Taktikai atomfegyver a tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték változhat még, a kormány adófilozófiája nem. A kormány célja, hogy a fogyasztási adók segítségével megteremtse a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak.

A pénzügyi tranzakciós illeték olyan taktikai atomfegyver a XXI. században, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás terén felvegyük a versenyt az ázsiai országokkal. Ahhoz ugyanis, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk, az élőmunka terheit kell mérsékelni – mondta a lapnak adott interjúban Matolcsy György.

A miniszter szerint a gazdaság számára kitörési pontot jelenthetnek az ingatlanok energiahatékonyságát javító felújítási programok, ezért több százmilliárd forintos nagyságrendben szeretnének olyan hitelprogramokat bevezetni, amelyek egy-egy középület, ház vagy panellakás felújítása esetén már a havi energiaszámla megtakarításából is finanszírozhatók.

A bevezetett, de nem működő szocpol helyére ezért olyan finanszírozási rendszert kell állítana a kormány, amely az előtakarékosságra és az új családi kedvezményekre alapozva, bankhitel nélkül is elégséges forrást biztosít új lakás megvételéhez vagy építéséhez. Át kell alakítani és nagyságrendileg is fel kell emelni a családok otthonteremtési támogatását – emelte ki a tárcavezető.

Az IMF/EU megállapodással kapcsolatban Matolcsy azt mondta: valóban szükségünk van pénzügyi védőhálóra, amiben az IMF–EU-megállapodásnak kulcsszerepe lehet. De önmagában ez nem elég. Magyarország iránt változatlan a pénzpiacok bizalma, amit az is jól tükröz, hogy el tudjuk adni az állampapírjainkat, még ha drágábban is, mint szeretnénk. Az állam pénzpiacokról történő finanszírozása mellett viszont fel kell építenünk egy keleti pénzügyi finanszírozási rendszert is. E háromból jöhet létre a magyar gazdaság számára fontos pénzügyi védőháló.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a közös európai pénz nem fog eltűnni, csak az euróövezet összetétele fog változni. A déli országok legkésőbb 2020-ra elhagyhatják az eurózónát. Az Európai Unió ugyanis az euró felől, az euró pedig a négy déli tagállam felől sebezhető. Európában a válság akár még 15-20 évig is elhúzódhat, mert nehéz lesz megoldást találni az eurózóna helyzetére. Egy biztos: 2008 után azok az országok lettek a krízis legnagyobb vesztesei, amelyek felszámolták az iparukat, s azok nyertek, amelyek megőrizték és fejlesztették – mondta Matolcsy György.