Kiskapukat tartalmaz a drosztrendelet?

Az érdekvédők szerint joghézagok kerültek a fővárosi taxiállomásokról és taxitevékenységről szóló jogszabályba, ezért vissza kellene vonni azt.

Az iparűzési adó megfizetéséhez és adóalanyi bejelentkezéshez köti a fővárosi közgyűlés drosztrendeletének január elején életbe lépő módosítása a taxiállomások használatát és a taxitevékenységet – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján. Erről a BKK 2012-től igazolást kér a vállalkozóktól. Az intézkedéstől elsősorban a fővárosi taxisok létszámának csökkenését várják. A jogszabállyal együtt emelték a taxiállomások használatának éves díját is, amiért nettó 30 ezer forintot kell fizetni a korábbi 20 ezer forint helyett.


Fotó: Kummer János

Kijátszható szigor?

A szigorításról Fárbás Tibor, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének (TGFSZ) sajtószóvivője a Hír24-nek elmondta, üdvözlik a szakma kifehérítésére irányuló törekvéseket, ám a drosztrendelet tavaly júniusban elfogadott módosításában joghézagokat, kiskapukat véltek felfedezni. Példaként említette azokat a taxis vállalkozókat, akik nem Budapestnek adóznak, mégis a fővárosban folytatják a tevékenységüket.

A szóvivő megjegyezte: nyílt levélben fordultak Tarlós István főpolgármesterhez és Komáromi Endréhez, a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Kft. vezetőjéhez, hogy vonják vissza a rendelet módosítását és az érdekvédelmi szervezetekkel közösen dolgozzanak ki egy új jogszabályt. Hangsúlyozta, értékelik és nem kritizálják a főváros szándékát, de a kivitelezéssel problémák vannak. Úgy látják a kiskapuk miatt a taxisok létszáma nem fog csökkenni, tehát az egyik fő célkitűzés nem fog megvalósulni.

Fárbás szerint a döntéssel az egyéni vállalkozóknak okoznak plusz terheket, hiszen az igazolás kiváltása pénzbe kerül. „Megint azon csattan az ostor, aki eddig is betartotta a szabályokat” – vélekedett a szóvivő. Kérdésünkre, hogy a rendelet módosítása a fuvarszervező cégekkel dolgozó vállalkozókat, vagy az úgynevezett „mezítlábas” taxisokat érinti-e inkább, úgy reagált: nem lehet definiálni, hogy ki a jobb adózó, ezért ezzel kapcsolatban nem lehet párhuzamot vonni.


Fotó: Kummer János

Cinikus indoklás

Az érdekvédő közölte: ígéretet kaptak arra is, hogy az droszthasználati díj éves nettó 30, bruttó 38 ezer forintra történő emelésével a főváros kezébe került taxiállomásokat gondozni, ellenőrizni fogják, és 500 új férőhelyet alakítanak ki rajtuk. Ennek ellenére eddig semmit sem kaptak, és úgy látják, a jövőben sem fognak, viszont várják a közterületis ellenőröket – szögezte le. Az indoklás kapcsán megjegyezte: cinikusnak tartja, hogy a főváros a díjak 5 éves változatlanságára hivatkozik, holott a taxisoknál 11 éve nem volt drágulás – tette hozzá.

Egy esetleges tarifaemelésről elmondta, hogy a lakosság tűrőképessége véges, a bizalmat pedig nem szeretnék elveszíteni. Az érdekvédők kívánatosnak tartanák az egységes, 240 forint per kilométeres nappali díj bevezetését, de erre a főváros nem hajlandó. Fárbás kifejtette: a minimálbér emelésével a taxisok járulékkötelezettsége havonta átlagosan 17 ezer forinttal emelkedik, a dráguló üzemanyag pedig mintegy 2000 forint pluszköltséget jelent nekik naponta.

E-mailben megkérdeztük a BKK-t: találtak-e joghézagokat a drosztrendeletben, illetve mikor kezdik el a taxiállomások ellenőrzését? Amint megérkezik a válasz, közöljük azt a Hír24-en.