40 tonna kutyagumi: Budapest piszkos, Győrben figyelmesek a gazdik

Már nemcsak a falvakban divat az állattartás, egyre több kutyással találkozhatunk a városokban is. De, hogy közterületen mennyire figyelnek a gazdik a piszok eltakarítására, az településtől függően változik. A fővárosban elég elszomorítóak a tapasztalatok, egyes vidéki városokban viszont folyamatos előrelépés van kutyafronton.

Ürülékben gazdag Budapest

Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él, ebből több százezer a fővárosban. Csak Budapesten naponta 40 tonna kutyaürülék jut a közterületre. Csonka Berta, az EB OVO Egyesület vezetője azt mondja, hogy Budapest azért is különleges város, mert a fővárosiak közel 40%-a tart kutyát. Ez a szám duplája az európai adatoknak.

Műtárgy a VI. kerületi Hajós utcában
Fotó: MTI / Mohai Balázs

Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője úgy nyilatkozott, hogy tapasztalataik szerint a nappali kutyások többsége becsülettel összeszedi a házi kedvenc aknáit. Este azonban durvul a helyzet. Sőt, a szóvivő szerint az első hó még rosszabb állapotokat szül, mert a gazdik valamiért nem szeretnek a hideg hóban turkálni a kutyus után. Pedig akár 20 ezer forintra is büntethető az a kutyatartó, aki csendben továbbsétál, miután az eb jól végezte dolgát. Persze csak akkor, ha tettenérik.

Az adatok szerint az elmúlt 1 évben 5 esetben szabtak ki helyszíni bírságot. Csonka Berta szerint a pesti belvárosban a legrosszabb a helyzet. A VII.-VIII. kerületben vagy a XIII. kerület újlipótvárosi részén. Budán viszont kifejezetten öntudatos polgárok lakhatnak. Vagy csak több a zöldterület, és nem vesszük észre a kutyagumit.

Szeged: sok az ürülék, kevés oltás

Mint minden településen általában, Szegeden is komoly probléma, hogy a gazdák egy rész nem oltatja be a kutyáját, ezért a hatósági állatorvos nyilvántartása nem ad pontos képet a településen található ebek számáról. A körülbelül 170 ezer fős alföldi városban ezért csak becslések vannak arról, mennyi kutya él és piszkít a város utcáira, tereire. Seres Zoltán, a kóbor kutyák megmentésével foglalkozó Orpheusz Egyesület vezetője szerint ez a szám 10-15 ezer körül mozoghat, ami elég sok, a szakszerű kutyatartás feltételeivel és képességével pedig elég kevés kutyatartó rendelkezik.

Fotó: Kummer János

Az oltások hiánya egyébként főként a kutyatrágyával összefüggő problémák miatt gond. Ha ugyanis nem féregtelenítik az ebet, az ürüléke veszélyt jelent a környezetébe kerülő állatokra és emberekre egyaránt. A városi ebrendelet kijelöli azokat a köztereket, ahol a kutyákat legálisan sétáltatni lehet, ám sok gazdi nem veszi ezt figyelembe. Seres szerint a legnagyobb baj, hogy sokan csak divatból tartják a kutyákat, amikor pedig rájönnek, hogy számukra csak nyűg a négylábú, kicsapják az utcára, így gyarapítva a kóbor kutyák amúgy is népes táborát.

Győrben figyelnek az aknákra

Győrben némileg jobb a helyzet, mint az előző két városban. A megyeszékhelyen egyre több kutyasétáltató övezetet alakítanak ki, és az ürüléket is eldobhatják a szelektív kukába a gazdik. Az állattartók többsége kesztyűvel és nejlontáskával indul a sétára, és az ürüléket gondosan becsomagolják a zacsiba. Persze itt is vannak, akik rossz példát mutatnak, és ezzel magukra haragítják a háziállatokat nem túlságosan kedvelő embertársaikat.

Dorka 1 éve él Győrben, előtte egy környékbeli településen lakott családjával és kedvencével, a 70 kilós bullmasztiffal. Dorkának jók a tapasztalatai, szerinte figyelmesek a győriek, ritkán találkozik utcán „árválkodó” trágyával. Igaz, ő inkább a város peremére viszi ki futtatni négylábúját, mert itt jóval nagyobb területen tudja elengedni szőrös barátját. A kutyafuttatók a méretes ebeknek ugyanis szűkösek, de a panelrengetegben egyébként is inkább kistestű kutyát tartanak a blökitulajdonosok.

Fotó: Kummer János

Nagy Csaba, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere is úgy látja, hogy Győrben jó a helyzet, tiszták a parkok és a közterek. Jelenleg 21 kutyafuttató szolgálja az ebtartók érdekeit, ezek egy része kerítéssel körülvett terület, mely kivétel nélkül szelektív hulladékgyűjtővel is felszerelt. Van úgy, hogy 8-10 kutyás is egyszerre használja a futtatót, így gyakorlatilag közösségi helyként is funkcionálnak.

Figyelnek, mégis támadják a fehérvári ebtartókat

Székesfehérváron 90 százalékkal kevesebb a panasz a kutyaürülék miatt, mint korábban. Szinte mindenki összeszedi a veszélyes hulladéknak számító kutyapiszkot: a kutyások erre még egymást is figyelmeztetik. A városban 171 kutyatoalett van. Évente 30 új kerül ki a közterületre. Ezeket hetente kétszer töltik fel zacskókkal, és rendszeresen ürítik – mondta Hollósi Tamás, a Városgondnokság beruházási és karbantartási igazgatóhelyettese.

Az emberek többsége már nem panaszkodik a kutyásokra, ám furcsa módon még mindig vannak, akik utálattal néznek az életet megszépítő négylábúakra.

Székesfehérváron a Szedreskerti lakónegyedben most szájról szájra jár annak a híre, hogy ismeretlenek megmérgezik a környékbeli kutyákat. Ilyen akciók azonban csak elmélyítik a kutyatartók és a lakosok közötti ellentétet. Pedig egy kis odafigyeléssel sokkal jobbá tehetnénk kapcsolatainkat és élhetőbbé környezetünket – vallják egyre többen Székesfehérváron.