A Jobbik kisöpörné Schmittet is?

Fotó: Kummer János

A radikális párt az alaptörvényt kiegészítené egy paragrafussal, amely eltiltaná a politizálástól és az állami vezető posztoktól mindazt, aki 1949. augusztus 20. és 1990. május 2. között az „egykori állampárt vezető tisztségviselője, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztje volt.”

A Jobbik szerint az érintett nem lehetne állami vezető, társadalmi szervezet vezetője, vezető beosztású kormánytisztviselő, vezető beosztású köztisztviselő, vezető beosztású közalkalmazott, a rendvédelmi szervek, illetve a honvédség vezető beosztású tagja, bírósági, ügyészségi vezető, állami, illetve önkormányzati többségi vagy résztulajdonban álló gazdasági társaság vezetője.

A Novák Előd, Murányi levente, Staudt Gábor, Szilágyi György és Vona Gábor pártelnök által jegyzett indítvány indoklása szerint a rendszerváltás éveiben sajnálatos módon elmaradt a magyar közélet megtisztítása „azon személyektől, akik tevékeny szerepet vállaltak a korábbi szocialista államélet irányításában, az állampárt vezető tisztségviselőiként vagy a fegyveres szervezetek vezetőiként közreműködtek a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában”. A Jobbik a nemzet jogos igényének nevezi, hogy az elnyomó hatalmat megtestesítő egykori funkcionáriusok ne vehessenek részt a mai demokratikus közéletben – különösen az állami döntések meghozatalában –, ne viselhessenek közhivatalt, ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztségeiken keresztül a nemzetgazdaságra.

Jobbik: fordulat történt a Fideszben

A szélsőjobbos párt számára a módosítás apropója az, hogy a kormánypártok az elmúlt hetekben e téren változtattak álláspontjukon. Már nem védik „Biszku Béla és kommunista bűntársainak” luxusnyugdíját, és már a büntethetőség elévülésének tilalmát is törvénybe foglalnák, míg 1991-ben „a Fidesz volt az egyetlen párt, mely egységesen nemmel szavazott a hasonló, úgynevezett Zétényi-Takács igazságtételi törvényre. A Jobbik szerint „a szocialista korszak személyzeti politikájával” a lehető legmagasabb jogalkotási szinten kell szakítani.

Az előterjesztés az alaptörvény szabályozási koncepciójához igazodva „a szükséges általánossággal, de az érintettek teljes köre felölelésének szándékával határozza meg azon beosztásokat és tisztségeket, melyek egykori betöltőit a mai demokratikus közéletből, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetéséből kizárni rendeli”. Az előterjesztés a korlátozást a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés megalakulását megelőző időszakban végzett tevékenységgel összefüggésben vezetné be. A Jobbik azt szeretné, ha a módosítás január elsején lépne életbe, mondván, “legyen elég idő a felkészülésre”.

A javaslat az államfőt is elérné?

A Jobbik javaslata alapján Schmitt Pál – noha sosem volt párttag – nem lehetne a Magyar Köztársaság elnöke, hiszen az államfő 1983-tól öt éven át az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettese volt. A szigorú jogi szabályozás vélhetően nem venné figyelembe, hogy államfőnk – saját bevallása szerint – maga sem találta a helyét a pártállami Magyarországon, nem volt KISZ- és MSZMP-tag. A radikálisok tisztogatása mégis elérné őt, hiszen Csanádi Árpád halála után – természetesen a pártvezetés jóváhagyásával lett – a NOB magyar tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettese lett. A hivatal olyannyira a párt irányítása alatt állt, hogy a visszaemlékezők szerint, amikor az OTSH átalakult Állami Ifjúsági és Sporthivatallá, Buda Istvánt Kádár személyes utasítására váltotta Deák Gábor XIII. kerületi mozgalmi vezető.