Nem hallgatja meg a Fővárosi Bíróság azt a tanút, aki azt állítja, hogy látta, amint Képíró Sándor volt csendőr százados 1942 januárjában, az újvidéki razzia során egy fiút ütlegelt.
A bíró a döntést azzal indokolta, hogy az eset, amelyről a nő be tudna számolni, nem a vád tárgya. Gyógykezelése egyébként is még négy hétig tart, emiatt elhúzódna a tárgyalás. A bíró azt mondta: lehet, hogy nem is igaz, amit a nő állít, és ha felmerülne, hogy más tanúk is vannak, akkor azokat is meg kellene hallgatni. Abban az esetben már nyomoznia kellene a bíróságnak, amire nem jogosult.
Képíró Sándort azzal vádolják, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében.