Csontos István negyedrendű vádlott a romák elleni, hat halálos áldozattal járó támadássorozat ügyében indult büntetőper szerdai tárgyalásán fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára időzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.
A vádlott, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is szolgált, és szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, a Pest Megyei Bíróságon ismertetett nyomozati vallomásában azt mondta: nem volt tudomása arról, hogy bűntársai gyilkosságra készültek, és ezért kérték meg, hogy szállítsa el őket Tiszalökre és Kislétára.
Csontos, akit bűnsegédlettel vádolnak ezekben a cselekményekben, továbbra is állítja, hogy társai meg akarták ölni Kisléta polgármesterét, Pénzes Sándort is. Vallomása szerint már sejtette, hogy társai követték el a tiszalöki gyilkosságot, és fenyegetés hatására vitte el társait Kislétára, miközben titokban arra készült, hogy elköltözik Hajdú-Bihar megyéből.
Csontos István azt mondta, azért akartak rendezett életvitelű cigányokra támadni, hogy olyan mértékű legyen a felháborodás a romák között, hogy “rátámadjanak a magyarokra”, és a válaszcsapásra “a politikai is megfelelően reagált volna”, és ezért időzítették a kislétai támadást is éppen a roma holokauszt emléknapjára. Állítása szerint társai kijelentették: attól sem riadtak volna vissza, hogy politikusok ellen robbantásos merényleteket kövessenek el, és ennek érdekében kapcsolatba is léptek a Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezettel. A negyedrendű vádlott vallomása szerint Kiss Árpád egy beszélgetésen kijelentette: “mindegy, kit ölnek meg, a cél a fontos”.
A per további nyomozati iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.