A kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra. Világossá teszi, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek – mondta a közoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Gloviczki Zoltán szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a státussal. Mint mondta, általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet, mint bármelyik másik iskola. “Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől.”
“Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia” – fogalmazott a helyettes államtitkár. A közoktatási törvény koncepciója szerint az ilyen gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.
Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert – mint mondta – saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.