Sólyom László óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját; ez minden parlamenti párt felelőssége – olvasható abban a közleményben, amelyet a korábbi államfő titkársága jutatott el az MTI-nek, miután Sólyom László fogadta az új alkotmányról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencia külföldi résztvevőit.
A közlemény szerint a volt köztársasági elnök hangsúlyozta, a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák tekintélyét, hatékonyságát.
Sólyom annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvények végszavazás előtti vizsgálatára nem az Alkotmánybíróságot (AB), hanem a parlamenten vagy a kormányon belül működő kvalifikált szakmai csoportot kellene igénybe venni.
A volt államfő szerint az Európai Unió alapjogi chartájának átvétele az alkotmányba, de “akár csak a szövegszerű egyezés is”, több nehézséget vetne fel, és a közös európai alkotmányos hagyomány szellemében megfogalmazott saját rendelkezések szélesebb körű alapjogvédelmet tennének lehetővé.
A volt államfő titkárságának tájékoztatása szerint Sólyom László kifejtette: a költségvetési korlátok meghatározása az alkotmányban szükséges, de ennek csak akkor van értelme, ha azok betartását az Ab ellenőrizheti.
Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője arról beszélt, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió alapjogi chartája, “a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma” fogja képezni.