A kormányfő hétfőn ismertette, hogy fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt. A Fidesz-KDNP frakció kedden már be is jelentette, hogy létrehozták az úgynevezett bér- és adómonitoring bizottságot. A Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások.
A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított “akciócsoport” nem tudja meggyőzni a multikat – a “kifejezetten rájuk kivetett különadók után” – arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a “válságot épp csak túlélő” magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket.
Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, “és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés” – teszik fel a kérdést.
A szakszervezet hangsúlyozza: üdvözölnek minden, a munkavállalók bérének emelését célzó intézkedést, ugyanakkor fontos a szociális párbeszéd, vagyis hogy “a munkavállalók érdekeit védő szakszervezetek még időben, a törvény hatályba lépése előtt felhívhassák a figyelmet az ilyen nem kívánt mellékhatásokra. És ezzel elkerülhetővé válik a munkavállalók nominálbérének adóreformból adódó csökkenése, valamint a bizonyára költséges akciócsoportok felállítása”.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei – fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy a szakszervezetek tavaly jelezték a kormánynak, a munkaadóknak is, hogy az új szja-rendszernek lesznek vesztesei, ez a tény nem érhette meglepetésként a kabinetet; ennek fényében fogadták el a béremelés mértékéről szóló javaslatot a versenyszférára.
Palkovics Imre megjegyezte: a kormánynak olyan szabályozókat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Példaként említette: meg kellene nézni, hogy az adójóváírás kivezetése, a szuperbruttó bevezetése az alacsonyabb keresetűek esetében jó döntés volt-e.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége “bérkommandók” helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék “az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit” a termelésben és a magánszférában dolgozók körében – közölte a szakszervezet.
A közleményben az érdekképviselet hangsúlyozza: az adórendszer “kárvallottjai” ismét azok a termelésben, és profit szférában dolgozók, akiket a gazdasági válság következményei is a leginkább sújtottak, és a munkaadók azóta sem rendezték a bérüket.
Ezen munkavállalók helyzete továbbra is kilátástalan, hiszen még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerződést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel – idézi a közlemény Székely Tamást, a VDSZ elnökét.
Székely Tamás hozzáfűzi: a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott bérajánlást sem tartja be, “a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik”.
A VDSZ elnöke szerint a helyzet rendezésére nem “bérkommandókat” kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.
Az érdekképviselet szerint a rendszer működtetésére Magyarországon is minden feltétel adott lenne, “ha a kormányzat biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az érdekképviseletek által kötött szerződéseket tekintsék magukra is kötelező érvényűnek”.
Az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli regionális vezetője kedden az MTI-nek elmondta, hogy egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához amiatt, mert egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük. Horváth Csaba hozzáfűzte: a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozásokban keresendő, de az is megfigyelhető, hogy a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelőre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerűen a nulláról indítanak – mondta. Ez alól a régióban működő multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhető meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is – tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség.