Az AB szerint „a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”.
Kik a kormánytisztviselők?
A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzati hivatalokat. Tehát a miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál (és ezek területi, helyi szerveinél), a rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, a katasztrófavédelemnél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya alakult át kormánytisztviselői jogviszonnyá. A közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra azonban ez nem vonatkozik.
Továbbá, írja az AB határozata: „a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is” – tartalmazza Sereg András közleménye, mely szerint a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.
Az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i hatályú megsemmisítésének indoka, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.
A határozathoz Bihari Mihály, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
Már többen perre mentek
Az indokolás nélküli elbocsátás miatt eddig csaknem harminc egykori kormánytisztviselő fordult már a Fővárosi Bírósághoz – nyilatkozta február elején a Népszabadságnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.
Eddig jóval kevesebb embert rúgtak ki indoklás nélkül, mint amennyire a korábbi fideszes nyilatkozatok alapján számítani lehetett: a nyolcezer fős minisztériumi garnitúra legalább negyedének menesztését helyezték kilátásba, de a szakszervezet adatai szerint ténylegesen csak mintegy nyolcszáz főnek mondtak fel.
A köztisztviselőket is elbocsáthatják
A kormánytisztviselőkhöz hasonlóan a köztisztviselőket is elbocsáthatják indoklás nélkül. Az elbocsátás egyszerűsítése „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére” – áll Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán fideszes képviselők október 29-én benyújtott törvénymódosításában, amelyben az indoklás nélküli elbocsátást terjesztenék ki a köztisztviselőkre, illetve egy másik, amely alapján a közalkalmazottak egy részére is.
A köztisztviselők jogállásáról szóló, 2011. január elsejével hatályba lépett törvénymódosítás kimondja, hogy a közszolgálati jogviszony indokolás nélkül megszüntethető, ugyanakkor a munka törvénykönyvének egy olyan rendelkezésére is utal, amely szerint „a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet”.
Akkor is kirúgják a köztisztviselőt, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, vagy épp alkalmatlannak találják a dolgozót. Az is bekerült a szövegbe, hogy akkor is kitehetik az állásából a köztisztviselőt, ha a megbízás visszavonása után nem tudnak más munkakört ajánlani neki, illetve a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői állást a felmentett személy visszautasítja.
Kolláth György alkotmányjogász az fn.hu-nak elmondta: az Alkotmánybíróság elvi precedens alapon működik, tehát ha ugyanazzal az indokkal kérik a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló jogszabály semmissé nyilvánítását, mint a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvényét, akkor elviekben ugyanaz a határozat születhet. Minden ügy más és más, ezért mindig a benyújtott indítvány számít – tette hozzá.
A három honatya a másik törvényjavaslatban a közalkalmazotti törvényt is megváltoztatta: a vezetői megbízások eszerint a jövőben legfeljebb 5 évig terjednek, azaz határozott időre szólnak. (Korábban nem megbízással, hanem kinevezéssel helyeztek vezetői pozícióba közalkalmazottakat, ebben az esetben nem lehetett elmozdítani, „visszahívni” őket.) A dolgozó megbízását indoklás nélkül visszavonhatja a munkaadó, ám ha az alkalmazott 3 napon belül írásban kérelmezi az indoklást, akkor a munkáltatónak meg kell okolni a döntését.
Politikai tisztogatás?
Fehér József korábban az fn.hu-nak elmondta: nem érti, hogy a kormány miért rombolja le a közszolgálati életpályát. Az első dominó a kormánytisztviselői törvény megalkotása volt, a következő a köztisztviselők, a harmadik a vezető beosztású közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátásának lehetősége. A következő lépés vélhetően az lesz, hogy a közszféra összes dolgozójára kiterjesztik ezt: indoklás nélkül sokkal könnyebb lesz lecserélni azokat az embereket, akik nem szimpatikusak vagy épp nem megfelelő a politikai beállítottságuk. Ezzel romba dől a magyar közigazgatás és a közszféra – vélekedett az érdekképviseleti vezető.
A kormány tudomásul veszi a határozatot
A kormány úgy reagált a hírre: tudomásul veszik az AB határozatát és a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak a testület véleményére . Úgy látják, azzal, hogy május 31-i hatállyal szüntetik meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét, lehetővé tették “a közigazgatásban a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülmények felszámolását”.
Emlékeztettek a volt köztársasági elnök korábban megfogalmazott álláspontjára is. Sólyom László azért nem küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz, mert a testület
gyakorlata nem egyértelmű, ezért a törvény alkotmányellenessége sem az.