Az országértékelő beszédben – ami erősen túlmisztifikált műfaj – Orbán Viktor egy menetrendet adott a ciklus végéig, évekre lebontva vázolta, hogy mit terveznek – jelszavak szintjén (megújulás, elrugaszkodás, emelkedés, gyarapodás). Ezzel próbált értelmet adni a várható átalakításoknak, az erőfeszítéseknek. Valamint igyekezett ellenpontozni az elmúlt nyolc év reformterveit, hiszen már tart az értelmezési vita arról, hogy az induló strukturális átalakítások reformot vagy megszorítást jelentenek – vélekedett az fn.hu megkeresésére Szomszéd Orsolya.
A Nézőpont Intézet elemzője fontosnak nevezte, hogy Orbán korántsem nyilatkozott pozitívan a jelenlegi helyzetről, hanem a még meglévő veszélyekre figyelmeztetett (világválság). Azaz ahogy szokta, egy tágabb kontextusba helyezte a hazai folyamatokat, alátámasztva a döntések szükségességét. Ám közben mindig felvillantotta a siker, az „újjászületés” lehetőségét – tette hozzá Szomszéd Orsolya.
A megújulás szimbóluma
Orbán, a reformok mellett az alkotmányozásról is szót ejtett, jelezve, hogy a megújulás szimbóluma az új alkotmány. Ennek kapcsán igyekezett magyarázattal szolgálni arra, miért is van szükség új alaptörvényre. A kormányfő érvei nem újak: megismételte, az átmeneti alkotmány egy kényszerű politikai kompromisszum eredménye.
Retorikailag új elem, hogy szerinte nincs meg a mostani alkotmányban a „nemzet szelleme”, nem épül ’56-ra. „Ez nyilván arra utal, hogy egy preambulum történeti legitimációs funkciót kell, hogy betöltsön, utaljon a történelmi előzményekre, miközben elhatárolódást fejez ki a korábbi rendszertől, és jövőképet ad” – jegyezte meg a Nézőpont elemzője.
Orbán úgy fogalmazott a munkanélküliség nem egy adat, ezzel üzent az MSZP-nek. Tartalmilag a beszéd fő üzenete az volt, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes, ezzel utalt a munkanélküli segélyezés rendszerének átalakítására. A gazdaságra vonatkozóan ismét elhangzott általánosságban az államadósság-csökkentés fontossága, de a beszédnek nem is az volt a funkciója, hogy konkrét intézkedéseket ismertessen, ez téves várakozás lett volna. Többet a parlamenti beszédtől várhatunk, ahol reagálnia is kell a kormányfőnek az ellenzék kritikáira – mondta Szomszéd Orsolya.
Ami kimaradt
Krekó Péter, a Political Capital elemzője azt emelte ki, ami kimaradt a beszédből: „Hallottunk például az átszervezés kapcsán az alkotmányozásról, konkrétan nem hallottunk viszont a korábbi Wall Street Journal-interjúban beharangozott lépésekről, ezek főbb vonalait az elkövetkező hetekben (várhatóan a parlamenti beszédben) ismerhetjük majd meg”.
Az elemző szerint ez utal a kormány azon szándékára, hogy az alkotmányozással járó szimbolikus viták kerüljenek előtérbe, a “húsba vágó” kiadáscsökkentő intézkedések helyett.
A kormányfő ugyanakkor borús hasonlataival (“az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott, tíz körömmel kikapart lehetőség”) “hangulatilag” már igyekezett felkészíteni a közvéleményt a küszöbön álló intézkedésekre. Mivel a költségvetési kiadások szintje régiós összehasonlításban továbbra is rendkívül magas, ezek arányának csökkentése feltétlenül szükséges a gazdasági növekedés beindításához és Magyarország hitelességének visszaszerzéséhez. Az átszervezések ugyanakkor sok százezernyi szavazót érintenek majd, így politikailag rendkívül fájdalmasak lesznek a kormányzat számára is – véli Krekó.
pártvélemények
Mesterházy Attila, MSZP: Ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.
Harrach Péter, KDNP: Az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit – a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását.
Balczó Zoltán, Jobbik: Orbán Viktor hétfői országértékelő beszédét “a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni”.
Jávor Benedek, LMP: Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie. (MTI)