A napilap szerint az iskolák jellemzően a direkt marketing módszerét alkalmazva, telefonon toboroznak ügyfelet.
Sipos Júlia, a NYESZE főtitkára a lapnak azt mondta: a diákok többsége szegedi székhelyű nyelviskolákkal kötött szerződést.
“Az esetek zömében rámenős értékesítő beszélte rá az áldozatokat a több százezer, olykor egymillió forintos képzésre, olyan megállapodással, amelyből a tanuló nem tud visszalépni” – mondta. A peres ügyeket követően a nyelviskolák egy része nevet váltott, vagy ugyanazon tulajdonosi körrel több néven folytatta tevékenységét.
A NYESZE munkatársa szerint négy-öt gyanús nyelviskola van a látókörükben, és százával lehetnek az erőszakos értékesítés elszenvedői.
A szakmai egyesület a károsultak segítésére uniós forrásból jogsegélyszolgálatot hozott létre, és nem kizárt, hogy a jövőben pertársaságként lépnek fel a pénznyelő tanfolyamokkal szemben.