A Jobbik emellett azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés határozatban emlékezzen meg a tavaly októberi vörösiszap katasztrófa áldozatairól és a mentés során megsérült hivatásos és önkéntes életmentőkről – mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Kepli Lajos, a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke.
Az ajkai katasztrófát vizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban Kepli Lajos elmondta: megkapták a vagyonkezelőtől a Mal Zrt. privatizációjával kapcsolatos anyagokat és még várják a Mal technológiájával kapcsolatos dokumentumokat a cégtől. Ezt követően februárban kezdődhetnek a meghallgatások és terveznek egy kolontári kihelyezett ülést is.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: a cég környezetvédelmi engedélye 45 százalékos nedvességtartalmú – vagyis viszonylag száraz, így nehezebben mozgó – és legfeljebb 11,5-es pH értékű iszap tárolását engedélyezte a Mal Zrt.-nek, ezzel szemben a katasztrófa után a már vízzel keveredett iszapnak is 12-13-as pH értéke volt. Ha csak 45 százalékos nedvességtartalma lett volna, akkor “nem jutott volna el Kolontárig sem, nemhogy Somlóvásárhelyig” – jegyezte meg.
A Jobbik szerint ki kell mondani, hogy a Kolontárnál nem lúgos vörösiszap, hanem “némi vörösiszapot magával ragadó tömény lúg” ömlött ki a gátszakadás után, aminek semmilyen körülmények között nem szabadott volna a tározóban lenni.
Az ellenzéki párt szerint az is kérdés, hogy hogyan minősíthették az ajkai vörösiszapot nem veszélyes hulladéknak, miközben hatósági dokumentumok szerint ugyanez a vörösiszap az almásfüzitői tározóban veszélyes hulladéknak számít. Ráadásul Almásfüzitőn éppen ezért évi 130 ezer tonnányi veszélyes hulladékot lehet legálisan elhelyezni, amit a Jobbik felháborítónak tart és követeli ennek az engedélynek a felülvizsgálatát – tette hozzá Kepli Lajos.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: pártja számára hosszú távon csak a hasonló tározók teljes felszámolása elfogadható, rövid távon pedig a “gátak kiporozásának megakadályozása”, amely ugyanis növelheti a rákos megbetegedések gyakoriságát.