Ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk – jelentette ki Orbán Viktor külföldi újságíróknak a Reuters jelentése szerint. A brit hírügynökség szerint a magyar kormányfő elismerte, rosszul kezdődik a magyar uniós elnökség, és az EU vezetői “közelről figyelik majd” a magyar kormány tevékenységét. A Reuters azt is kiemelte, hogy a kormányfő kételkedik abban, hogy talál “bárki bármi olyat a mi törvényünkben, ami ne szerepelne más EU-tagállamok médiatörvényeiben”.
A kormányfő a francia hírügynökség szerint visszautasította a törvény francia és német bírálatát. Az AFP szerint Orbán Viktor azt is jelezte, semmit nem változtatnak a vitatott törvényen, amíg a többi európai ország nem teszi ugyanezt saját idevágó jogszabályaival. “Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok” – mondta a kormányfő, aki szerint az új magyar médiatörvény összhangban van más EU-tagok hasonló jogszabályaival, ítélkezni róla joga pedig kizárólag Brüsszelnek van, Franciaországnak, Németországnak nincs – írta az AFP.
“Természetesen, Magyarország elfogad bármilyen az EU által indított eljárást – mondta. – De, ha a magyar médiatörvényt módosítani kell, akkor Franciaországban, Németországban és Hollandiában is meg kell változtatni az ottani médiatörvényeket – idézték egybehangzóan a hírügynökségek. A kormányfő hangsúlyozta, hogy “a diszkrimináció-mentesség a legfontosabb elv Európában”. Ezért nem tudja elképzelni, hogy a magyar törvényt valamilyen vonatkozásban meg kell változtatni, miközben más országoknak ugyanazt a vonatkozást nem kell módosítaniuk”.
“Úgy vélem, az a mód, ahogyan a francia és a német kormány reagált a vitában, túlságosan is elsietett és szükségtelen (volt)” – mondta. “A jogszabály pontos ismerete nélkül egyetlen országnak sincs joga bírálni minket, megszabni nekünk, mit tegyünk” – írta már a dpa német hírügynökség. “Elégedettségét” hangoztatta ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy szerinte a német kormány mérsékelte bírálatát a témában tett első, decemberi nyilatkozataihoz képest. “Ugyanezt várom a francia kormány részéről is” – tette hozzá.
“Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket” – mondta. Egyúttal megemlítette – az AFP szerint -, hogy Magyarországon – Franciaországgal ellentétben – nincs olyan jogszabály, amely szerint a kormány nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. “És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne”.
Az AFP csütörtöki tudósítása végén megjegyzi, hogy a médiát szabályozó törvény “már rávetette árnyékát” az épp elkezdődött magyar uniós elnökségre.
Orbán: Magyarország viszonya szomszédaival soha nem volt ilyen jó
A TASR szlovák hírügynökség azt emelte ki, hogy a magyar kormányfő szerint a Magyarország szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatai még soha nem voltak olyan jók, mint a jelenlegi kormány idején; “Szlovákia viszonyában a magyar fél teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a kapcsolatok a racionalitás talajára kerüljenek” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a magyar állampolgárságot felvevő, határon túli magyarok választójogára vonatkozó kérdésre azt felelte, Magyarország nem tartozik azon közép-európai országok közé, amelyekben szavazati joga van az adott nemzet anyaországon kívül élő tagjainak. “A magyar parlament eddig még nem tárgyalt erről a kérdésről; áprilisra akarjuk elfogadni az új alkotmányt, s az év végéig hoznánk meg azokat a törvényeket, amelyek a létrehozott alkotmány kereteitől függenek” – fűzte hozzá Orbán, hangsúlyozva, hogy az állampolgárság kérdésében nem annak kollektív megadásáról van szó, hanem egyéni kérelmek egyéni elbírálásáról.
A 2010-es GDP-arányos költségvetési hiány 3,8 százalék
Magyarország 2010-es GDP-arányos költségvetési hiánya 3,8 százalék – idézte a Reuters hírügynökség Orbán Viktor miniszterelnököt, aki – a hírügynökség megfogalmazása szerint – pontosította az általa korábban közölt adatot. A kormányfő előzőleg 3,9 százalékos hiányról beszélt. „A végső adat szerint mintegy fél százalék körüli a helyi önkormányzatok hiánya, és 3,2 a központi költségvetésé, azaz 3,8 százalék 2010-re” – mondta Orbán Viktor.
Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a tájékoztatóról beszámolva elmondta: Orbán Viktor világossá tette, szeretné, ha Magyarország új, végleges alkotmánya olyan világos közpénzügyi szabályokat tartalmazna, amelyek megakadályozzák, hogy Magyarországot az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása után újra eladósítsák.