A még 2004 októberében francia földön elfogott két ETA-vezér és további nyolc tettestársuk pere november 15-én kezdődött a francia fővárosban egy különleges esküdtszék előtt, amely csupa hivatásos bírából állt. Az ügyészek a két ETA-vezetőre eredetileg 30 év szabadságvesztés kiszabását indítványozták.
Iriartét, aki1992 óta vezette az ETA politikai gépezetét és élettársát, valamint további 16, illegális szeparatista tevékenységgel gyanúsított személyt hat éve a délnyugat-franciaországi Salies de Béarnban sikerült elfognia a francia rendőrségnek, Madrid segítségével. Letartóztatásukat a spanyol kormány történelmi akciónak, a francia kormány pedig “a terrorizmus elleni háború egyik legszebb győztes csatájának” nevezte.
A lezárt perben az ETA egykori fegyertárosát, Juan Cruy Maiza Artolát 17 évi börtönre, további három bűntársát pedig 8-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A kihirdetés után a vádlottak és hozzátartozóik a tárgyalóteremben magasba tartott ököllel rázendítettek a baszkok harci indulójára, majd baszk nyelven a “függetlenség” jelszót skandálták.
A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár terrorszervezet a független Baszkföld megteremtéséért vívott fél évszázados harca során több mint 850 embert ölt meg, és emiatt a baszkok jelentős része is szembefordult vele. A spanyol szocialista kormány 2006 óta nem hajlandó tárgyalni sem az ETA-val, sem annak 2003-ban betiltott politikai szárnyával, a Batasunával, mert a terrorszervezet 2006-ban megszegte a felek közötti tűzszüneti megállapodást.
A Batasuna egyre nagyobb nyomásának és több terrorista elfogásának köszönhetően azonban felfogásbeli változás történt az ETA-n belül. A szakadár szervezet idén szeptemberben bejelentette, hogy felfüggeszti fegyveres támadásait, majd közölte, hogy a tűzszünetet hajlandó állandóvá és ellenőrizhetővé tenni, ha a spanyol kormány szabadon bocsátja börtönbüntetésüket töltő tagjait, és teljesíti még néhány követelését.