Ki rajzolja át a választókerületeket?

Mint mondta, a Political Capital szerint továbbra sem elegendő “tökéletes közeli” arányossággal megrajzolni az új választókerületek határait. “Ha nem biztosítják a törvényi garanciáit a népességmozgások választókerületi követésének, néhány év alatt bizonyosan újratermeljük az aránytalanságokat, és ismét veszélybe kerülhet az egyenlő választójog elve” – jegyezte meg.

Hozzátette: a jelen politikai környezetben az AB-határozat nem akadályozza meg a Fideszt, hogy saját politikai érdekeit is figyelembe vegye a későbbi választókerületi határok meghúzásában, mégsem kerülheti meg a parlament, hogy megalkossa a törvényi garanciáit annak, hogy a maihoz hasonló aránytalanságok soha ne állhassanak elő újra.

Bizonyosan változtatni kell továbbá a parlament előtt heverő törvényjavaslaton, mivel az továbbra is a kormányt hatalmazná fel térképrajzolásra – jegyezte meg.

Emlékeztetett rá: a Political Capital Institute a 2009. januári ferencvárosi időközi választások után az Alkotmánybírósághoz fordult.

Kivették a kormány kezéből

Ennek és más beadványoknak az eredményeképpen az AB nemcsak az 1990 óta változatlan formában hatályos választókerületi beosztást semmisítette meg hétfői határozatában, hanem az úgynevezett felhatalmazási klauzulát is, amely a mindenkori kormány kezébe adta a választókerületi határok kijelölésének jogát – mondta.

Hozzátette: a hétfői döntésnek köszönhetően ez az alkotmányellenes paragrafus ma már nincs hatályban.

Nem kell kétharmad

Mint mondta, határozatának indoklásában az AB a választókerületek kialakítását meghatározó “alapvető elvek, szabályok és garanciák” “kétharmados törvényi szintű megalkotására kötelezte a törvényalkotót”. A konkrét egyéni választókerületi határok rögzítéséhez azonban “elegendő az egyszerű többséggel elfogadott törvény”.

László Róbert szerint a Political Capital álláspontja 2007 óta változatlan: egy önálló – a brit Boundary Commissions intézményéhez hasonló – határkijelölő testület felállítása jelentené a legjobb megoldást, ennek feladata lenne a választókerületi határok lakosságmozgáshoz való igazítását 6-10 évenként elvégezni.

A határozat

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek jelenlegi szabályozása, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet.

Az AB szerint ugyanis nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a kérdést.

Alkotmányellenes

Az AB nemcsak a végrehajtási rendelet alkotmányellenességét állapította meg, hanem alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette a minisztertanácsi rendelet mellett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989-es törvény és az 1997-es választási eljárási törvény rendelkezéseit, amelyekben a jogalkotó felhatalmazza a minisztertanácsot, illetve a kormányt, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.

Az AB szerint jogellenes, hogy ezek a rendelkezések az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmának rendeleti szintű szabályozására adnak felhatalmazást.