A képviselők a titkos szavazáson 271 igen és 91 nem ellenében választották meg Polt Pétert, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte a ezt a tisztséget. Polt Péternek eskütétele után Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes gratulált kinevezéséhez, míg a pártok részéről Lázár János, a Fidesz, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Szabó Vilmos, az MSZP, illetve Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese köszöntötte a megválasztott legfőbb ügyészt.
Egy friss törvénymódosítás alapján a parlament már nem hat, hanem kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. A jogszabály kimondja továbbá, hogy a legfőbb ügyész egészen utódja megbízatásáig gyakorolja jogkörét. A közelmúltban az alkotmányt is módosította a Ház, ennek nyomán interpelláció – az eddigi gyakorlattal ellentétben – nem, csak kérdés intézhető a legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben. (Polt Péter bizottsági meghallgatásán a jogállamiság erősödésének nevezte azt a parlamenti döntést, hogy az országgyűlési képviselők nem interpellálhatják a legfőbb ügyészt.)
Polt Péter Kovács Tamást követi a poszton, akinek mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án lejár. Az 55 éves Polt Péter 1980-ban summa cum laude minősítéssel végezte el az ELTE jogi karán, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. Még a szocializmus idején lehetősége volt arra, hogy Nyugat-Európában tanuljon: 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát. 1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott, 1983-tól tudományos munkatársként. 1983-től az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985 óta a Büntetőjogi Tanszék adjunktusa.
Polt Péter, Képgaléria!
Közel egy évtizedig, 1986 és 1995 között ügyvédként is kipróbálta magát, igaz csak részmunkaidőben. Közben főelőadóként, illetve eseti tanácsadóként is dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében.
Polt több szakmai szervezet, illetve társaság tagja. 1988-tól a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja, 1990-től az ENSZ vezető nemzeti referense a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén, 1991-től a Szakértői Munkacsoport, s egyben az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagja. 1992-től választott tagja az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak, 1995-től tagja az Európa Tanács Korrupcióval Foglalkozó Bizottságának, 1997-től alapító tagja a Gyermekvédelmi Ombudsmanok Európai Hálózatának.
Polt Péter legfőbb ügyész megválasztását követően Orbán Viktor miniszterelnök gratulációját fogadja az Országgyűlés plenáris ülésén (Képgaléria!)
1993-ban belépett a Fideszbe, amelynek két évig volt a tagja. 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, 1995. június 30-tól az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt. 2000. április 27-én Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára jelölte a legfőbb ügyész posztról március elején lemondott Györgyi Kálmán legfőbb ügyész utódjául. Alig fél évvel megválasztása után, őrizetbe vették a korrupciós pénzek átvétele közben tetten ért Székely Zoltán kisgazda honatyát, majd nem sokkal később az ugyancsak kisgazda Szabadi Béla került házi őrizetbe.
Később már nem volt ilyen aktív az ügyészség a politikai szereplők ügyében. A Medgyessy-kormány hivatalba lépése után Keller László közpénzügyi államtitkársága számtalan feljelentést tett az első Orbán-kormány idején közpénzek felhasználásával összefüggésben vélelmezett törvénysértések miatt, de a rendőrség vagy a Polt Péter vezette ügyészség bűncselekmény hiányában, esetleg elévülés okán megszüntette az eljárásokat. A Polttal kezdettől fogva nem szimpatizáló MSZP és SZDSZ koalíció számtalanszor leszavazta a parlamentben, bár ennek semmiféle jogi következménye nem volt, elmozdítani sem tudták, így 2006-ig hivatalban maradt.