Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a tekintetben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem. A TÁRKI hétfői közleménye rámutat: a felnőtt lakosság 29 százaléka választotta a nyíltan idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy “az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát”. A megkérdezettek 12 százaléka tekinthető idegenbarátnak, szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A megkérdezettek 59 százaléka mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.
Mint írták, a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya azóta lényegében változatlan. Idén az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (29 százalék) sokkal magasabb a Dél- és Nyugat-Dunántúli régióban élők (38, illetve 33 százalék), az iskolázatlanok és a munkanélküliek (37, illetve 43 százalék) körében.
Közlésük szerint a nyílt idegenellenesség mértéke a parlamenti választáson részt venni szándékozók körében átlagos (29 százalék), a valószínűleg, illetve a biztosan nem szavazók körében magas (39, illetve 35 százalék). A pártszimpátiával rendelkezők között a Fidesz-szavazók átlagosan, a Jobbik-szavazók kismértékben jobban, az MSZP és LMP szavazók az átlagosnál kevésbé (22, illetve 21 százalék) idegenellenesek.
A Tárki azt is megállapította, hogy 2007 óta (amióta a nyílt idegenellenesség mértéke alig változott) a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke.
A látens (azok a mérlegelők, akik menedékkérők mind az öt csoportját elutasítanák) és teljes (a nyílt és látens idegenellenesség összege) idegellenesség mértéke is lényegében változatlan, illetve kissé csökkent – írták.