Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosításáról szóló, 185 paragrafusból álló javaslatát.
Eszerint az egyik legfontosabb elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek ügyeiben az ország bármely pontján azonos döntés szülessen, hozzávetőleg azonos és ésszerű idő alatt.
Úgy módosítanák a törvényt, hogy a védők távollétükben kötelesek legyenek gondoskodni helyettesítésükről, ellenkező esetben szankcióra számíthatnának. Az előterjesztő szerint a védők így nagyobb arányban jelennek majd meg a tárgyalásokon, és visszaeshet az eljárásokat taktikai okból elhúzó esetek száma.
Az indítvány megengedné, hogy a bíróság – fiatalkorúak kivételével – a vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és határozatot hozzon. Emellett mellőzhetnék a tárgyalást az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél. Továbbá szigorú határidőkhöz kötnék a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését. Ezt azzal indokolják, hogy az eljárásokat főleg az első fokon elhúzódó perek lassítják.
Pályaalkalmassági vizsgálatot vezetnének be, és vizsgálnák, hogy mennyire képes dönteni, mennyire határozott, előrelátó, igényes, kreatív, tárgyilagos egy jelölt.
Emellett a bírák rendszeres, ötéves ciklusokra bontott kötelező képzését írnák elő, illetve megújítanák az értékelésükre kidolgozott rendszert. Tizennégyre bővítenék esetükben a
fizetési fokozatokat: ezzel a hosszú szolgálati
idővel rendelkező bírákat ösztönöznék.
A jelenleg működő fegyelmi bíróságokat pedig szolgálati bíróságok váltanák fel. Változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látná el a bíróságok központi igazgatását, ugyanakkor az OIT kiemelt feladata lenne a bírák munkaterhét mérő rendszer kialakítása, és ennek alapján a bírói létszám évenkénti meghatározása. A rendszer az ügyek száma mellett azok nehézségét is figyelembe venné.
A kormány módosítaná az OIT összetételét is. A testület tagja lenne az igazságügyi mellett a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben.
A törvényjavaslat az egységes bírói szervezetbe integrálná az ítélőtáblákat, valamint beemelné a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe azt az alkotmányban szereplő szabályt, hogy a helyi bíróságon egyes ügyekben bírósági titkár is eljárhat.