Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott alkotmányt fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
Mostantól mindenki beleolvashat az új alkotmány koncepciójának szövegébe az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja honlapján. Az eseti bizottság december 10-15. között vitatja meg a koncepciót, akkor döntenek annak elfogadásáról és az Országgyűlés elé terjesztéséről is.
Nagyobb hangsúlyt kap a korona
A preambulumot követően az alapvető rendelkezések között első helyen mondanák ki: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, az ország alkotmányos állami folytonosságát pedig a Szent Korona fejezi ki. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Leszögezik: az ország államformája köztársaság; Magyarország független, demokratikus jogállam.
Újdonság, hogy az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. A koncepció szerint az alkotmánynak tartalmaznia kellene a nemzet ünnepeket is, így március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át.
Alkotmányellenes lehet az abortusz
Az alapvető rendelkezéseknél rögzítené, hogy Magyarország az Európai Unió szuverén tagja; elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Míg a hatályos alaptörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, addig az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. (Így tehát a jövőben az azonos neműek házasságáról szó sem lehet.)
Az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét – a fogantatásától kezdve – védelem illeti meg. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehetne, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
Karcsúbb lesz az alaptörvény
Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke elmondta: a jelenleginél kisebb alkotmányban gondolkodnak, az alkotmányos berendezkedés összes szabályát, de még csak többségét sem kell bevinni az új alaptörvénybe. Mint kiemelte: azt szeretnék, hogy az új magyar alaptörvényt ne lehessen könnyen változtatni.
Még nem született bizottsági döntés az egy-, illetve kétkamarás parlamentről, jogi értelemben tehát nyitott a kérdés. Salamon úgy látta, hogy a Fideszen belül erősebb a támogatottsága az egykamarás parlament megőrzésének, így ennek nagyobb lehet a valószínűsége, de nem kívánta megelőlegezni a bizottsági döntést.
A magzat védelmét megjelenítő passzusról a KDNP-s politikus azt mondta, hogy azt a védelmet adja meg, ami az embert is megilleti, azaz elismeri, hogy a magzati élet is emberi élet. Mint mondta, nem egyedülálló a megfogalmazás, a német alkotmány is tartalmazza ezt a rendelkezést. „Nyilvánvalóan (…) ez nem zárja ki feltétlenül az abortuszt” – mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor „nem lehetséges egy magzatot szemölcsként kezelni”.
A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban az alaptörvény koncepciója azt rögzíti, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog – mondta.
Nem lesz „félelnöki” rendszer
Török Gábor politikai elemző a blogjában azt írta: ha valóban ennek a tervezetnek a szellemében készül el az új alaptörvény, akkor két jövendölést (egy félelmet és egy reményt) biztosan nem teljesít majd be. Egyrészt azokét, akik szerint az Orbán Viktorra szabott félelnöki rendszer véget vet a magyar parlamentarizmusnak (ugyanis nem lesz félelnöki rendszer), másrészt pedig azokét, akik radikálisan új alkotmányt kívántak, olyat, amelyben a mostaniból szinte semmi sem marad (ugyanis nagyon sok minden marad) – írja a szakértő.
Nem változik a kormányforma, a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya, érintetlen marad az államfőre, a parlamentre és a kormányra vonatkozó legtöbb szabályozás. Ha valóban ebből a koncepcióból születik meg az új alkotmány, az a lényeget tekintve közel kilencven százalékban azonos lesz a korábbival: azaz nem hoz létre új, negyedik magyar köztársaságot – vélekedik Török Gábor. Emellett például az államfő továbbra sem kapna általános parlamentfeloszlatási jogot.
Az ellenzék szerint „hajmeresztő”
Az MSZP szerint az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz a csütörtökön közzétett munkaanyag alapján. Bárándy Gergely, a szocialisták elnökségi tagja csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az új alkotmánykoncepcióban semmiféle konszenzus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitás kérdésekből kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győztesen.
A szocialisták az új alkotmány preambulumában megjelenítették volna a társadalmi igazságosságot, Magyarország európai közösséghez való tartozását, illetve kiemelt alapjoggá tette volna az élethez és emberi méltósághoz való jogot, ám ezek közül egyik sem jelenik meg a koncepcióban – fejtette ki Bárándy. Az új alkotmány tervezete ezzel szemben rendkívül szűkszavúan rendelkezik az Alkotmánybíróság témaköréről, így gyakorlatilag nélkülözi az összes garanciális elem felsorolását, és csak azt mondja ki, hogy a testület alkotmányossági szempontból felülvizsgálja a törvényeket. A szocialista képviselő hiányolta még a sajtószabadság garanciális elemeinek részletezését is, holott szerinte szükség lenne például kitérni a közvélemény hiteles és befolyástól mentes tájékoztatásának előírására.
Az LMP úgy látja: a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé az egyszeri kétharmados többséggel elfogadni tervezett új alkotmány későbbi módosítását. Schiffer András, a párt frakcióvezetője „hajmeresztőnek”, valamint a „cinizmus csimborasszójának” nevezte ezt az elképzelést, és azt kérdezte, miért kell nagyobb legitimáció az új alkotmány későbbi megváltoztatásához, mint annak elfogadásához.
Az LMP-s politikus szerint az új alaptörvény megalkotásakor a lehető legnagyobb konszenzusra kellene törekedni, mivel csak így lehet a társadalom döntő többsége által generációkon át elfogadható alkotmányt létrehozni.
A harmadik parlamenti ellenzéki párt, a Jobbik péntekre ígérte, hogy véleményt nyilvánít az alkotmánytervezet kapcsán.