Rogán Antal csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a parlament előtt lévő javaslattal kapcsolatban azt mondta, a “cél az, hogy lehetőség szerint ne legyen párhuzamos tartalom-előállítás úgy, hogy egyébként annak az infrastruktúráját is megháromszorozzák, megnégyszerezik”; ezzel az adófizetők pénzén lehet spórolni.
A politikus közölte: ha az MTI “egy önálló tartalomszolgáltatóként” működve többféle tartalmat készít elő, attól még például a Duna Televízió vagy a Magyar Televízió (MTV) másféle híradót fog leadni, “de azonos tartalmi bázison felépítve; egyikben itt van a súlypont, másikban ott van a súlypont”. Értelemszerűen így több pénz maradhat e médiumokban arra, hogy nemcsak a hírszolgáltatás terén, hanem egyéb közszolgálati feladataiknak is minőségi tartalmakkal tudjanak megfelelni – tette hozzá.
Cél az is – folytatta -, hogy a közszolgálati médiumok ne legyenek rászorulva nagy mértékben piaci forrásokra; “el tudjuk indítani azt a normatív finanszírozást, ami valóban, normatív alapon, a közszolgálatiságnál feladatokhoz, a minőségi tartalmak előállításához pénzt is rendel. Ott nem a nézettség és nem is (…) a piaci reklámbevétel jelenti az elsődleges célkitűzést, hanem maga a tartalom: ez a közszolgálatiság lényege”.
Rogán Antal hangot adott azon véleményének is, hogy nem jó, ha a közszolgálati médiumok piaci versenyre vannak kényszerítve. “Nem az a cél, hogy akár az MTV, akár a Duna TV vagy akár az a tartalomszolgáltató portál, amely mondjuk, kialakul egy új közszolgálati MTI-nek az alapján, az azzal versenyezzen, ami ma piaci alapon működik. Tehát itt nem az Index, nem a TV2, nem az RTL Klub a versenytárs. Én azt gondolom, sokkal inkább a befolyásoló képesség az, ami perdöntő, tehát az, hogy ezek a közszolgálati médiumok más típusú tartalmat meg tudjanak jeleníteni” – mondta.
Hangsúlyozta azt is, véget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy “ezek a médiumok sokféle értelemben kifizetőhelyek voltak”. Példaként azt mondta: úgy szerveztek ki szolgáltatásokat, hogy annak önmagában nem volt értelme. Szerinte ennek “egy ilyen típusú hatékonyabb, kicsit koncentráltabb szervezeti működéssel” elejét lehet venni.
Mint fogalmazott, az új médiatörvény a médiaalkotmánnyal teszi majd ki a médiaszabályozás egészét, a hatályos médiatörvény és az 1986-os sajtótörvény pedig hatályát fogja veszíteni. Megjegyezte, a médiaalkotmány az alapvető tartalmakat érintő normák gyűjteménye, míg a médiatörvény konkrét szabályokat gyűjt össze, és kifejezetten a médiaszolgáltatásokra tartalmaz előírásokat.
Rogán Antal hozzátette, a médiatörvény-javaslat nincs kőbe vésve, módosulhat, készen állnak a szakmai vitára a parlamenti kereteken belül, de kisebb mértékű változásra számít, mint a médiaalkotmány esetében. A politikus arra készül, hogy lényegesen több lesz a lobbiérdek és kevesebb az elvi érv, pedig lobbiérdekekre – mint hozzáfűzte – kevésbé fogékonyak. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a szabályozás egyes elemeit fél-háromnegyed év után át kell tekinteni.
A médiatörvénytől a tartalomszabályozás területén szigorúságot, a piacszabályozásban határozottságot, a közszolgálatiságban hatékonyságot, racionalizált működést, a hatósági kérdésekben pedig alapvetően átláthatóságot várnak el – fejtette ki a fideszes képviselő.
A tartalomszabályozásról szólva elmondta: a média sokszínűségének eléréséhez céljuk a koncentráció akadályozása. Ismertette: definiálják a jelentős piaci erővel bíró szolgáltató kategóriáját – ezek éves átlagos közönségaránya meghaladja a 15 százalékot -, valamint a piaci koncentrációs kontrollhatárt, ami 35 százalék, ám ezt egyelőre senki nem érte el Magyarországon, de már megfigyelhetőek olyan tendenciák, amelyek miatt érdemes rá felkészülni. Bizonyos közszolgálati feladatokat ezeknek a jelentős erővel bíró médiumcsoportoknak teljesíteniük kell, mert a befolyásoló képességük olyan mértékű – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy ha egy cég a piaci koncentrációban eléri a 35 százalékot, nem indíthat újabb médiaszolgáltatást. “Meg fogjuk próbálni korlátozni azt, hogy egy vagy két érdekcsoport kezébe kerüljön a magyarországi kereskedelmi média” – emelte ki.
Rogán Antal szólt az úgynevezett műsorkvótákról is, amelyekkel kapcsolatban megjegyezte, új elem a magyar zenei kvóta: ez alapján a magyar rádióknak 25 százalékban magyar zenét kell majd játszaniuk. A hatóság tekintetében egy átlátható világ alakul ki – hangsúlyozta, közölve, hogy a közszolgálati médiumok működtetésénél a felügyeletet lényegesen olcsóbban és lényegesen kevesebb emberrel látják el.