“Most kezdődik a konszenzusos versus többségi demokrácia vitája és betáplálása a közvéleménybe, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többségi demokráciát is köti az alkotmány” – jelentette ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Alkotmány-alkotmányosság című konferencia nyitó előadásán a volt államfő, alkotmánybírósági elnök, aki szerint a hazai alkotmányos hagyomány az új alkotmányszöveget is alakítani fogja, “ez a hagyomány elnémíthatatlan”.
Sólyom szerint szükségtelen és tényszerűen nem igaz az az új alkotmányozást kísérő érvrendszer, amely a hatályos alkotmányt leértékeli, alkalmatlannak minősíti. Ugyanakkor a volt államfő elképzelhetőnek tartja a hangsúlyok átrendezését az új alaptörvényben, például a többközpontú magyar nemzet és az állam kapcsolatát, a család és a házasság intézményét vagy az adatvédelmet illetően.
Sólyom előadásában arra figyelmeztetett, hogy az új alkotmány legitimitása az “alatta működő rendszer sikerességében vagy kudarcában osztozik majd”.
Nem “sztálinista maradvány” az alkotmány
Az alkotmányozást elhatározó parlamenti többség kommunikációja a megalkotandó és a hatályos alkotmány totális szembeállítására épül, de ezt az ellentétet mesterségesen konstruálják. A tervezett – és Sólyom László szerint lehetséges – újításokhoz ugyanis nincs szükség a hatályos alkotmány negatív megítélésére, “sztálinista maradványnak minősítésére”. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés és a működő alkotmányosság megbecsülést szerzett az országnak, és döntő szerepe volt abban, ahogy Európa egyenrangú partnerként visszafogadta Magyarországot.
“A rendszerváltás pedig négy-öt év alatt végbement. Tévelygéseink azóta egy normális demokrácia tévelygései voltak, amelyek ellen voltakképpen az alkotmány betartása jelentené a legnagyobb védelmet” – fogalmazott a volt államfő, hozzátéve: az új alkotmányozás már csak azért sem fordítható szembe a hatályos alaptörvénnyel, mert az része az európai alkotmányos hagyománynak.
Sólyom László megjegyezte: “súlyosbítja a helyzetet, hogy az új alkotmány indoklását és elfogadását célzó érvelés, vagyis a régi és új szembeállítása, a hatályos alkotmány akadályként beállítása megerősítést kapott abban az érvelésben, amely a 98 százalékos különadó visszaható hatályú bevezetését és az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását kísérte”.
Veszélyesek az alkotmány alóli kivételek
Ezzel kapcsolatban a volt alkotmánybírósági elnök leszögezte: az alkotmánybírósági normakontrollnak teljes körűnek kell lennie.
“Szakadatlanul hangoztatnunk kell, mennyire veszélyesek az alkotmányosságra az alkotmány alóli kivételek, az alkotmányellenes törvényhozás és kormányzati cselekvés lehetővé tétele. A lényeget tekintve nem segít ezen, ha a felmentést magába az alkotmányba foglalják” – fogalmazott a volt államfő.
Sólyom László kitért arra is, hogy az új alaptörvény és a majdan hozzá kapcsolódó kétharmados törvények szabályozási körének tisztázatlansága miatt fennáll a végletekig elnyúló, képlékennyé váló, permanens alkotmányozás veszélye.
Az alkotmány sikere az egész rendszer sikere
A volt alkotmánybírósági elnök szerint nincs alkotmányozási kényszer, de jól indokolható egy új alkotmány létrehozása.
Elképzelhető az alkotmányos hangsúlyok átrendezése, például a többközpontú magyar nemzet és az állam együttműködése, a család és a házasság intézménye, az adatvédelem vagy a jövő nemzedékek jogai és a fenntartható fejlődés vonatkozásában.
Sólyom László előadásában arra figyelmeztetett, hogy az új alkotmány legitimitása “az alatta működő rendszer sikerességében vagy kudarcában osztozik majd. (…) A jövendő alkotmány tiszteletét is az egész rendszer sikere táplálja majd, és az alkotmány bűnbakként való odadobása – éppen azért, mert igaz érvek nincsenek mögötte – az alkotmányosság értékét, a szilárd alkotmányi keretekben való bizalmat, sőt hitet erodálja az emberekben.”
Előadása végén a volt államfő a harmadik köztársaság első kormányfőjére emlékeztetve mondta, hogy “Antall József már gyógyíthatatlanul, reményvesztetten, műve közeli bukását tisztán látva, mégis azt mondta: a tisztesség hosszú távon megéri. Ezt szeretném kiegészíteni: az alkotmányosság hosszú távon megéri.”