Az MSZOSZ közölte: alapvető változásokra van szükség a gazdaság- és társadalompolitikában, a közteherviselésben, de ezeket a változtatásokat csak akkor támogathatják, ha azok valódi egyetértésen alapulnak, és a munkájukból élők és a nyugdíjasok jobb életminőségét szolgálják.
“A nemzeti együttműködés rendszere akkor lesz több üres jelszónál, ha a kormányzó párt megváltoztatja az érdemi egyeztetést teljes mértékben nélkülöző eddigi parlamenti és kormányzati gyakorlatot” – olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozatban leszögezik: az “egykulcsos és arányos személyi jövedelemadó” igazságtalanul és aránytalanul rendezi át a jövedelmeket a magas keresetűek javára, a munkából élő nagy többség kárára, és az adóváltozások negatív hatását tovább növeli a munkavállalók járulékterhének emelése.
“Meggyőződésünk, hogy egy munkavállaló sem érzi úgy, hogy jobban jár, ha a söralátéten elférő adóbevallásából azt látja, hogy jelentősen csökkent a jövedelme” – írták. A kongresszus követeli, hogy az átalakítás terheit méltányosan osszák meg a különböző társadalmi csoportok között.
“Semmilyen különadó, költségvetési átalakítás nem tud tartós egyensúlyt létrehozni, ha a foglalkoztatás belátható időn belül számottevően nem nő”, ezért szükségesnek tartják, hogy új, adózó munkahelyek jöjjenek létre, és elsősorban ettől növekedjen a foglalkoztatás. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy “a jövő évi költségvetés tervezetéből, az adórendszer várható hatásaiból nem látszik, hogy ez a folyamat beindulhatna” – olvashatjuk a nyilatkozatukban.
Középpontban a foglalkoztatás bővítése
Az MSZOSZ programjában prioritást kap a foglalkoztatás bővítése – mondta Pataky Péter, az szakszervezeti szövetség elnöke a szakszervezeti szövetség kongresszusán pénteken. Nem értenek egyet azzal, hogy az atipikus formák elterjesztése növeli a foglalkoztatást, a kölcsönzött munkaerő kiszolgáltatott helyzetet teremt a munkavállalók esetében, ehelyett a fenntartható, tisztes megélhetést biztosító munkahelyek kialakítását támogatják.
Az MSZOSZ a programjában az alapvető értékeket rögzítik, vagyis azt, hogy a szakszervezet azoknak az érdekeit képviseli, akiknek nincs más tulajdonuk, mint a munkaerejük, tudásuk, képességeik, és ezeket viszik a piacra.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MSZOSZ-kongresszuson az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és a legfontosabb feladatok között említette a foglalkoztatás bővítését.
Versenyképessé kell tenni a munkavállalókat
Pataky kiemelte: a munkavállalókat megfelelő tudással, képzettséggel lehet versenyképessé tenni, ehhez pedig elengedhetetlen a képzés, szakképzés, oktatás átalakítása. Nagyobb súlyt kell kapniuk a reálfolyamatoknak, újra kell gondolni a szabadpiac működését, a piac, az állam és a szabályozás szerepét nemzeti és nemzetközi szinten.
A hazai környezetet értékelve az elnök elmondta: 2006-2008. között a konvergenciaprogram jegyében működött az ország, a szakszervezetek kárenyhítés céljával tárgyaltak, illetve tiltakoztak. 2008-2010 között a szakszervezetek válságkezelő programot kezdtek végre hajtani, és 2010. májusától új hatalomgyakorlási stílussal találták magukat szembe.
A beszámolási időszakról szólva Pataky Péter kiemelte: a nehéz helyzet ellenére az elmúlt négy év eredménye, hogy a párbeszéd intézményét fenn tudták tartani. Kijelentette: fel kell építeni az erős, autonóm párbeszéd rendszerét, és meg kell tartani egy hatékony országos háromoldalú egyeztetést.
Ha hatékony érdekképviseletet akarnak végezni, a szakszervezeteknek a szétdarabolását meg kell szüntetni – tette hozzá.
Fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíjrendszert
Pataky Péter kitért arra, hogy folyamatos vita volt a nyugdíjrendszer átalakításáról, az MSZOSZ álláspontja szerint nem a nyugdíjrendszer egyes elemeit kell változtatni, hanem az egészet fenntarthatóvá tenni. A szakszervezet a jövőben is fel emeli a szavát, ha olyan jelenséget tapasztalnak a társadalomban, amely alapértéket kérdőjelez meg. Ilyen például az igazságos teherelosztás kérdése.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megismételte, hogy a kormány tíz év alatt 1 millió új munkahelyet kíván teremteni, mert ha ez nem valósul meg, akkor a nyugdíjelásásban, oktatáspolitikában, egészségügyben nem lehet eredményt elérni. Kijelentette: ténylegesen és nem statisztikailag akarják javítani a foglalkoztatottságot.
Az államtitkár hangsúlyozta: fontos az érdekegyeztetés rendszere, a hatékony működtetéséhez partnerséget várnak.
Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke a vitában elmondta: nem látszik, hogy mitől lesz több munkahely. Szerinte az nem járható, hogy a főmunkaidőt megfelezik és így kétszer annyi lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak 8 órában elvégezhető feladatot adnak – mondta a szakszervezeti vezető.