A devecseri iszapkárosultakra még hat héttel a katasztrófa után is újabb kihívások várnak. A kormány által felállított Nemzeti Kármentő Alapba befolyt, lassan több mint másfél milliárd forintból eddig épphogy csurrant-cseppent, ráadásul a kormányfő által ígért kártérítést is igen különös feltételekhez köti az állam.
8 millióig lehet új életet keresni
Horváth Jánosné 120 négyzetméteres családi házát veszítette el Devecseren. Még nem tudja, mennyire taksálják majd az ingatlanszakértők, mivel minden károsult időpontot kapott, amikor be kell menni a polgármesteri hivatalba, ahol közlik vele elveszített ingatlanja becsült értékét. Nem nagyon bizakodik, hiszen fia 140 négyzetméteres, garázzsal ellátott új építésű családi házát 8 millió forintra értékelték, csakúgy, mint sógora 110 négyzetméteres „osztályon felüli” ingatlanját. Ennyi pénzért eddig sehol nem találtak megfelelő csereházat, állítja a devecseri károsult. Hozzátette, hogy a szerdai fórumon elfogadták azt az indítványt, hogy aki kéri, annak újraértékelik károsodott ingatlanját.
A Devecserben élő idős asszony elmondta azt is, hogy az újonnan épített lakóparkban választott házakra tíz évre elidegenítési tilalmat vezet be az állam, azaz a tulajdonosok nem adhatják el az ingatlant. Véleménye szerint, aki elfogadja az ajánlatot, az egyébként sem nyerészkedne az újonnan kapott ingatlanon, főleg, hogy annak értéke a katasztrófa miatt minden bizonnyal igen alacsony. Horváth Jánosné leginkább azt szeretné, ha egyértelmű tájékoztatást kapnának az államtól arról, milyen veszélyeket hordoz magában a környéken maradó vörösiszap és mindenki megfelelő kártérítést kapna ahhoz, hogy úgy folytassa az életét, ahogyan azelőtt.
Az egész térség átalakulhat
Egy másik, név nélkül nyilatkozó kolontári lakos lapunknak elmondta, 15-20 millió forint ráfordítással megépült házának értéke jelenleg a nullához közelít, és még hátravan 3-4 millió forint a hiteltörlesztésből is. Mivel az ő háza nem károsult közvetlenül, ő nem is számíthat állami kártérítésre, ezért is csatlakozott a pertársasághoz, amely közvetlenül a MAL Zrt.-t pereli. Két kisgyermeke van és semmiképp sem szeretné az ő egészségüket veszélyeztetni. Szüleit közvetlen kár érte, hiszen két családi házat is elveszítettek az iszapkatasztrófa nyomán.
A névtelenséget kérő kolontári lakos a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közvetlenül károsultaknak igen alacsony kártérítési összeget ajánlanak fel, ráadásul amennyiben ezt igénybe veszik, le kell mondaniuk további követelésükről. Az indirekt károsultakkal szerinte alapjáraton nem foglalkozik a kormány, pedig ahogy az interjúalany fogalmazott, azt is az adófizetők fogják állni, amikor a településről az egyébként iskolázott, szakmunkás, értelmiségi populáció elköltözik és a jócskán leértékelődött házakba egy jóval szegényebb réteg költözik majd, társadalmi és szociális problémákat szállítva a térségbe.
Mégis inkább várnak
Csenki Géza, a péntekre tervezett, majd visszamondott útlezárás szervezője lapunknak úgy nyilatkozott, a látszat ellenére Devecserben semmi sincs rendben. A környéken élők egy 5000-es lélekszámú laboratórium kísérleti nyulainak érzik magukat. Nincs olyan felelős bizottság, amely ismertetné a katasztrófa közép- és hosszú távú következményeit, csak az aktuális porszennyezettségi adatokról van szó. Ezért érezték, hogy a demonstráció lehet az utolsó esély.
Most Orbán Viktorra várnak, hogy személyesen érkezzen a térségbe. A végül elhalasztott tüntetést szervező Csenki Géza saját bevallása szerint ízigvérig fideszes, de a kártérítési eljárások és a Devecseren kialakult áldatlan állapotok miatt a társadalmi tiltakozásban látta az egyetlen lehetőséget.
Jó kérdés
Pintér Sándor belügyminiszter pénteki nyilatkozatában elmondta, hogy szerinte nem fenyegeti közvetlen veszély az ott élők egészségét, de a kormány egy Egészségügyi Központot hoz létre a térségben, ahol bárki megvizsgáltathatja magát. A miniszter hozzátette, jövő év július 31-ig az összes kárt felszámolják az iszapkatasztrófa sújtotta területeken, és mindent helyreállítanak. Pintér Sándor 55 milliárd forintra becsülte a katasztrófa miatt keletkezett károkat. Megerősítette, ezt az összeget a későbbiekben a MAL Zrt.-n hajtja be az állam.
Jó kérdés ugyanakkor, hogy a kárigényekkel kapcsolatos jogaikról lemondó szerződések aláíratása helyett miért nem lenne egyszerűbb, ha a kormány teljesen kártalanítaná a katasztrófa közvetett és közvetlen áldozatait, majd a költségeket leverné a MAL Zrt.-n. Itt bonyodalmakat okozhat persze, hogy a cég már állami felügyelet alatt van.
Arról sem szól a fáma, mi a garancia arra, hogy a megítélt kártalanítások kifizetése után már az egyedüli kárigénylőként fellépő állam nem fog a károsultaknak kifizetett költségeknél jóval magasabb összeget behajtani a cégtől, és nyitott kérdés, mi történik a különbözettel. Ahogyan az sem világos, miért sürgetik a károsultakat, hogy döntsék el, maradnak vagy mennek, miközben semmiféle információval nem rendelkeznek arról, milyen hosszú távú egészségi kockázatokat tartogat számukra a földben fekvő vörösiszap.
Minderről szerettük volna megkérdezni Lasztovicza Jenőt, a kármentő bizottság fideszes elnökét, ám többszöri ígéret ellenére sem sikerült megszólaltatni az ügyben.