Ha valaki ígér valamit, akkor azt be kell tartani ahhoz, hogy a bizalomra legközelebb eséllyel pályázzon. Az elmúlt húsz évben a választók azt érezték, hogy elhagyják, elárulják őket, nem róluk szól a politika, nélkülük történnek a dolgok, miközben leginkább őket érintik a döntések. Ez lett a szocialisták bukásának egyik fő oka. A Fidesznek ebből tanulnia kellett, és tanult is – jelentette ki Lázár János a Népszabadságnak adott interjúban annak kapcsán, hogy miután az Alkotmánybíróság elkaszálta a különadóról szóló javaslatát, olyan alkotmánymódosítással állt elő, melynek köszönhetően a taláros testület ezt nem teheti meg ismét.
A Fidesz frakcióvezetője úgy véli: az Alkotmánybíróság döntése nem a kormánnyal ment szembe, hanem a választói akarattal. Ugyanakkor azt gondolja: az Alkotmánybíróság ebben a mai keretrendszerben semmilyen más döntést nem hozhatott. Szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt húsz év csődje, kudarca, igazságtalanságai milyen összefüggésben vannak az alkotmányos berendezkedéssel. Álláspontja az: hogy az 1989–90-es berendezkedés kudarchoz vezetett, és alapvető változtatásokra van szükség.
Lázár János azt mondta, ha meghívták volna arra az előadásra, melyen Sólyom László keményen bírálta az alkotmánymódosító indítványokat, azt kérdezte volna a volt köztársasági elnöktől, hogy ő a saját felelősségét miként látja a húsz év alatt kialakult helyzetért. Hangsúlyozta: számára ugyanis elképzelhetetlen, hogy van egy idealizált alkotmány, de közben az emberek elszegényednek, és elveszítik a bizalmukat a politika iránt, gazdasági és társadalmi csőd felé száguld az ország, de egyébként az alkotmány rendben van.
Leszögezte: a Fidesznek semmi baja nincs az Alkotmánybírósággal. A mai, toldozott-foltozott alkotmánnyal van a gond, amit a húsz évben sosem vettek komolyan.