A Terror Háza Múzeumban tartott beszélgetésen Stumpf István rámutatott: miközben alkotmányos mulasztásban van a parlament, háromféle koncepció verseng egymással: egyik szerint a Szent Korona joghatósága szellemében kell az új alkotmányt megalkotni, a második úgy véli, a jelenlegi alaptörvény elfogadható kisebb módosításokkal. A harmadik szerint szükség van „egy szellemében, struktúrájában új alkotmányra, amely vissza kell, hogy állítsa a kontinuitást az ezeréves államisággal” – fogalmazott. Az alkotmányjogász – hivatalából kifolyólag – nem ismertette személyes véleményét, hogy ő mely változatot tartaná megfelelőnek.
Az elmúlt időszakban felnőtt egy új közjogász generáció, amelynek tagjai képesek egy új alkotmányt létrehozni, s december közepére a parlamenti előkészítő bizottság munkája lezárul. Stumpf István szerint alkotmányjogi alapelveket kell meghatározni, amelyek mentén kell meghozni a sarkalatos törvényeket, amelyek közt például szerepelne a „visszamenőleges jogalkotás tilalma”. Olyan alkotmányra van szükség, amelyet nem szükséges és nem is lehet időről időre megváltoztatni – fogalmazott Stumpf István.
Nincs alkotmányozási kényszer
Nincs alkotmányozási kényszer – jelentette ki Balogh András, az MSZP elnökhelyettese, és hozzátette: bár a mostani alaptörvény rövid idő alatt született, mégsem nevezhető tákolmánynak , és nehéz bizonyítani, hogy „a szocializmus bélyegét magán viseli”- idézi az MTI. Az alkotmánynak meg kell fogalmazni a jogállamiság minden bástyáját, többek közt szólnia kell a szociális esélyegyenlőségről, a világnézeti semlegességről, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a fenntartható fejlődésről, és szerepelnie kell benne a nemzeti szimbólumoknak, a népszavazás szabályozásának, valamint az emberi méltóság védelmének és a szabadságjogok biztosításának.
Balról jobbra: Gerő András, Stumpf István, Schmidt Mária, Schiffer András, Balogh András, Fricz Tamás (forrás: MTI/Kovács Attila)
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője is úgy vélte, hogy nincs alkotmányozási kényszer. A kormányzó pártoknak alkotmányozó többségük van, és bár kampányprogramjukban alkotmányozásról nem volt szó, ők mégis élnek e lehetőséggel. Szükség van az alaptörvény és a magyar demokrácia megújítására, de ez önmagában nem kíván új alkotmányt. Schiffer szerint nem a preambulum megszövegezése a legfontosabb kérdés, de ennek röviden utalnia kell a legfőbb állami célokra, de világnézetileg semlegesnek kell maradnia.
Az LMP szerint is hogy úgy kell az alkotmányt megváltoztatni, hogy 15-20 év múlva ne kelljen komoly legitimációs problémákkal szembenézni – fogalmazott. A parlament, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék és az ombudsmanok jogkörét ki kellene bővíteni, és többek között az Országgyűlés jegybankkal szembeni ellenőrző szerepét is erősíteni kellene – fűzte hozzá.
Negyedik köztársaság?
Fricz Tamás politológus, a XXI. Század Intézet tudományos igazgatója azt mondta: 1989-ben egy deklaráltan átmeneti alkotmány született, amit a nép felhatalmazását még nem bíró Ellenzéki Kerekasztal pártjai és az illegitim MSZMP fogalmazott meg, és még nem egy demokratikusan választott parlament fogadott el. Szimbolikus jelentősége van tehát, hogy az országnak legyen új alkotmánya. Az elmúlt 20 év ugyanakkor világossá tette, hogy funkcionális, valóságos problémák is vannak az alkotmánnyal.
A preambulumban deklarálni kell, hogy az 1989 óta tartó átmeneti állapot megszűnik, a diktatórikus pártállami rendszertől pedig el kell határolódni. Az is fontos, hogy meghatározzák: Magyarországon az új alkotmánnyal elkezdődik a negyedik köztársaság. Véleménye szerint az állam és a civil társadalom kapcsolatát is be kell venni a preambulumba.
Pontosan meg kellene határozni, hogy az államfő mely esetekben oszlathatná fel a parlamentet, és szükség lenne a kétkamarás parlament intézményére, mert ez megteremtené a konszenzusos demokráciát – vélte Fricz Tamás.
Gerő András történész is úgy vélte, hogy a mostani alkotmányon kell ugyan módosítani, de nem feltétlenül kell egy teljesen újat létrehozni. Fontosnak nevezte magának az alkotmány szövegének stilisztikai és szerkezeti megújítását, és erősen hiányolta az alkotmánnyal kapcsolatos társadalmi vitát. Az alkotmányozási munkát nem lehet 4-5 hónap alatt „lezavarni”, a sietség oka Gerő szerint egy új közjogi rendszer bevezetésének kormányzati szándéka is lehet.