A hivatal közleményében utalt arra, hogy az árvízi védekezésre kivezényelt rendőri állomány néhány tagja a munkakörülményeiket, az ellátásukat, illetve az elszállásolásukat is kifogásolta az ombudsmannál. Mint hozzátette, Szabó Máté ezt követően, az alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúja miatt átfogó vizsgálatot indított a Felsőzsolcát és környékét ért árvízi katasztrófával szembeni védekezés kapcsán.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ennek során Pintér Sándor belügyminisztert is megkérdezte a sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott problémákról. A tárcavezető válaszában arról tájékoztatta Szabó Mátét, hogy a helyszínre vezényelt fegyveres és rendvédelmi szervek eltérő logisztikai képességekkel rendelkeztek, kezdetben ezért akadozott egyes szervezetek ellátása – áll a közleményben.
Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium belső ellenőrzése a személyi juttatások átvilágításakor azt is megállapította, hogy valamennyi szervezet a rá irányadó és hatályos, de nem egységes jogszabályi és belső rendelkezés alapján számolta el az árvízi védekezésben részt vevő állomány túlóráját.
Pintér Sándor az ombudsmannak adott válaszában megjegyezte, hogy a rendőrség az árvízi védekezés során olyan egyedi tevékenységre lett sürgősen kirendelve, amely nem tartozott az alapfeladataihoz, így arra az állomány vezetői és tagjai sem voltak felkészülve.
A Miskolchoz közeli, több mint hétezer lakosú Felsőzsolcát a júniusi árvíz minden más településnél jobban sújtotta, kétszáznál több ház dőlt össze, a 2200 lakóingatlanból mintegy 1800 sérült meg, az árvíz több mint ötezer embernek okozott kárt.