Birinyi József, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetője a lapnak elmondta: a törvényjavaslat csak Magyarországhoz – pontosabban, a jogalkotók megfogalmazása szerint: a Kárpát-medencéhez – köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami “menedzselésére” jönne létre.
Elképzelések szerint a nemzeti értékfeltárás és annak akár piaci alapú menedzselése piramisszerűen épülhet fel: a helyi, megyei és Kárpát-medencei értékeket az erre kialakított szervezeti egységekben – főként a működő művelődési és önkormányzati intézményi rendszerre alapozva – gyűjtik majd össze, ezek közül a legkiválóbbak kaphatják meg a “hungarikum” kitüntető címet – olvasható a cikkben.
A napilap beszámolt arról: a tervek szerint a Magyar ÉrtékTárba kerülő elemek nagyon komoly gazdasági előnyökhöz juttathatják majd tulajdonosaikat. Végső soron akár adókedvezményhez is, de ennél valószínűbb, hogy a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi pályázati források meghatározott részét – akár 20-40 százalékát is – a nemzeti értékek közé sorolt termékek fejlesztésére kellene majd fordítani.