Juhász Attila, a PC igazgatóhelyettese által készített elemzés szerint a kormányoldal által előterjesztett parlamenti döntések 60 százalékát megszavazta a Jobbik a tavaszi ülésszakban. A párt eddig mutatott országgyűlési szereplése tehát aligha nevezhető radikálisan ellenzékinek.
A párt még a Fidesz által beterjesztett gazdasági salátatörvényt is elfogadta, amivel gyakorlatilag elvette azt a lehetőséget magától, hogy alternatív gazdaságpolitikát hirdessen. Az LMP a döntések 35 százalékában támogatta a kormányoldalt, míg az MSZP 18 százalék ez az arány.
Együttműködési verseny
Egy népszerűtlen kormánnyal szemben persze igyekszik minden más szereplő erőteljes ellenzékként fellépni, az esetleges együttszavazásokat elleplezni (lásd az előző parlamenti ciklust), egy népszerű kormány ellenében viszont a „konstruktivitás” jelszava kerül előtérbe.
A jelenlegi ellenzéki pártok időnként szinte versenyt futnak a kormánnyal való együttműködésben, ennek következtében meglehetősen erőtlenül hat, amikor – érveik tényleges megalapozottságától függetlenül – ugyanezen pártok a Fideszt demokráciakorlátozással, túlzott hatalomkoncentrációval vádolják.
Nem mernek ellenállni
Még akkor is így van ez, ha az ellenzék a demokratikus intézmények átalakításának elutasításában (pl. médiatörvénnyel összefüggő módosítások, Alkotmánybíróság tagjainak jelölése) bizonyultak a legkövetkezetesebbnek. Ilyen erős kritika ugyanis a választók többsége számára csak teljes elutasítás esetén tűnhet hitelesnek, például úgy, ahogyan a Fidesz ellenzéki pártként Gyurcsány Ferenccel szemben politizált.
Hogy mennyire nem mer az ellenzék szembeszállni a kormány népszerű javaslataival, jól mutatja, hogy az állami párttámogatások csökkentését az MSZP és a Jobbik is megszavazta, holott jelen helyzetben ez egyértelműen az ellenzék pénzügyi lehetőségeit szűkíti.
Aktív Jobbik, fegyelmezett Fidesz
A tavaszi ülésszak szavazásainak számszerű adatait vizsgálva a Jobbik nevezhető a legaktívabb ellenzéki pártnak, utána az LMP következik, majd végül az MSZP, amely jóval passzívabbnak mondható, mint az Országgyűlésbe frissen bekerült pártok.
Ugyanakkor jellemző az is, hogy a szavazásokon való átlagos részvétel a kormánypárti frakciók esetében kiemelkedően magas (98 százalék). A Fidesz és a KDNP tehát nem pusztán nagy többséggel bír a parlamentben, hanem rendkívül fegyelmezettnek is mondható – olvasható az elemzésben.