Magyarország több mint 1200 településén már biztosan tartanak kisebbségi választást az október 3-i települési önkormányzati választással egy időben. Őrsi Gábor, az Országos Választási Iroda szóvivője azt is elmondta, hogy ezek a számok még változhatnak, mert folyamatosan kapják az adatokat a választás kiírásáról és a jogorvoslat is változtathat még a számokon. Hiába változtatták meg négy éve a szabályokat, az etnobiznisz folytatódik.
A július közepi határidőig csaknem harmincezerrel többen jelentkeztek kisebbségi választói névjegyzékbe, mint 2006-ban. Néhány kisebbség esetén különösen feltűnő a létszámbővülés: a magukat ruszinnak vallók száma például ötven, de a románoké is huszonöt százalékkal emelkedett a legutóbbi voksolás óta. E kisebbséghez a korábbi 46 helyett most például 72 településen regisztráltak a választás megtartásához elegendő számú, legalább harminc szavazót.
Ugyanez a helyzet a szlovén kisebbséggel is. Az országos önkormányzat elnöke két olyan településről is tud, ahol szerinte biztosan nem szlovének vették nyilvántartásba magukat. A Miskolc melletti Szalonna környékén például biztosan nem éltek szlovének, még csak szórványosan sem fordulnak ott elő – mondja a vezető. A Bódva-völgyi településen egyébként az eddigi cigány és a lengyel kisebbségeken kívül a szlovének mellett felbukkantak a ruszinok és a románok is. Ezen egyébként Varga Vincéné jegyző is csodálkozik, szerinte a ruszinok és a szlovénok is fiktív csoportok lesznek Szalonnán.
A szabolcsi Érpatakon is megélénkült a kisebbségi világ. Orosz Mihály Zoltán szégyennek tartja, hogy a romák mellett pusztán anyagi okok miatt ukrán, román, ruszin és lengyel önkormányzat is alakulhat. Úgy tudja, a település jegyzője bizonyos kétes esetekben kérte a hatóságok kivizsgálását.
Bár a választáson induló szervezetek és a jelöltállítás szabályait jelentősen szigorították 2005-ben, a szabályozás továbbra is tág teret enged az etnobizniszként emlegetett jelenségnek. A névjegyzékbe vételhez – vagyis a szavazáson való részvételhez továbbra is elegendő, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát, kötődését, nyelvismeretét senki nem ellenőrzi, sőt még a kisebbség színeiben induló jelölteknek is csak nyilatkozniuk kell erről, számot adniuk nem.