“Sólyom vesztét nyilvánvalóan masszív politikafelfogása alapozta meg, úgymint véleménye a társadalomról, a pártpolitikáról, valamint az alkotmányról” – írja Csizmadia Ervin a Figyelőben. A politológus szerint Sólyom László igenis „politikus” elnök volt, új dimenziót nyitott újévi beszédeivel, amelyeket – nem véletlenül – nem a szilveszteri mámor pillanataiban mondott el.
Csizmadia felidézi, hogy az elnök első ilyen köszöntőjében már „felelős emberről” beszélt, aki „ad magára, megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni a támogatását”. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint Sólyom László túl nagy kihívást jelentett volna a Fidesznek. Ha az elnök társadalom- és pártpolitikaképe valahogy még összeegyeztethető lett is volna az új kormány többségével, teljesen biztos, hogy az alkotmányos magyar demokrácia működésére vonatkozó felfogásuk közötti ellentétek áthidalhatatlanok.
Összességében tehát: Sólyom László személyében egy erőteljesen politizáló, sokoldalú politikai vízióval rendelkező elnök búcsúzik. A választások nyomán előálló kétharmados többség (a maga szempontjából nyilván jogosan) úgy véli: víziói csak neki lehetnek. A jelek szerint független elnöki politika nem vihető Magyarországon – írja Csizmadia Ervin a Figyelőben.