Ki fekszik a koporsóban?

Júliusban– családi kérésre – exhumálták Romániában a Ceausescu házaspárt, hogy tisztázódjon, tényleg a diktátor és felesége maradványait rejti a sír. Megnéztük, Magyarországon szokás-e kihantolni az elhunytakat, ha kétségek merülnek fel, és mi a teendő, ha egy költözésnél vinnénk a megboldogultakat is.

„Csak azért, mert valaki utólag ellenőrizni akarja, hogy tényleg az van-e a koporsóban, akinek lennie kell, nem végezzük el az exhumálást” – mondta el a FigyelőNetnek Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) szolgáltatási főosztályának vezetője.

Béke poraira

Egyrészt az azonosítás nem végezhető el „házilag”, másrészt kegyeleti szempontból is aggályos, ha hozzátartozók ellenőrizgetnék az elhunytakat. Amennyiben ilyen jellegű gyanú merül fel valakiben, akkor az már bűncselekmény gyanújának minősül, ebben az esetben pedig a rendőrséghez kell fordulni, hogy a hatóság intézkedjen az esetleges kihantolásról.

Inkább családi okokból

A nyomozóhatóság azonban csak ritkán kéri a kihantolást, az elmúlt tizenöt évben még öt esetet sem tudtak felidézni a temetkezési intézetnél, amikor rendőrök voltak kíváncsiak egy-egy sír tartalmára. Somogyi Tibor szerint inkább családok döntenek úgy, hogy a különböző sírokban lévő hozzátartozóikat egy sírba helyezik át, esetleg hamvasztást követően urnafülkében helyezik el szeretteik hamvait.

Egy családi sírbolt (kripta) építésénél is előfordul, hogy egy helyen szeretnék eltemetni a család valamennyi elhunytját. Az sem ritka, amikor a család vidékre költözik, és az ottani temetőbe exhumáltatja át elhunyt családtagjait.

Betett a válság

urnában

Nem számít exhumálásnak, ha valaki az urnasírból viszi haza szerettei hamvait. Ezt egyre többen választják, ahogy a hamvak elszóratását is.

A gazdasági válság hatása természetesen a temetkezés területén is megmutatkozik. Általánosságban elmondható, hogy a temettetők a kedvezőbb árfekvésű temetkezési formákat, az olcsóbb kellékeket, illetve szolgáltatásokat választják. Tekintettel arra, hogy az exhumálás nem egy kötelező szolgáltatás, a családok – úgy tűnik – inkább elhalasztják az esetlegesen tervbe vett megrendeléseket.

A csökkenést jelzi, hogy a fővárosi exhumálások száma tavaly alig haladta meg a százat, míg a korábbi években ennek többszörösére is volt példa, igaz a 2008-as majd 800 exhumálás a Rákoskeresztúri új köztemető három parcellájának lezárásával és kiürítésével magyarázható.

Haza nem vihető

Ha valaki úgy dönt, hogy kiásatja elhunyt hozzátartozóját, akkor a területileg illetékes ÁNTSZ-től kell engedélyt kérnie a sír felnyitására. Emellett egy befogadói nyilatkozat is kell egy másik temetőtől, hacsak nem ugyanabba a temetőbe, csak másik sírhelyre temetik újra a megboldogultat. Haza nem vihető holttest, hagyományos módon kizárólag temetőben vagy temetkezési emlékhelyen lehet elhunytat eltemetni.

Az exhumálás költségei változóak, 80 és 300 ezer forint között mozognak az árak. Nagyságrendje leginkább az eredeti temetés óta eltelt idő függvényében, valamint a kihantolás időpontjától (nyáron vagy télen, mínusz 20 fokban, fagyott talajban kell elvégezni a szolgáltatást) változik. Az öt éven belüli exhumálás a legdrágább. Ezzel is arra próbálják szorítani a családokat, hogy ebben az időszakban ne exhumáltassanak, mert – érthető okokból – ez a legnehezebb feladat a temetkezési intézet munkatársainak.

Hogy a hozzátartozó bírja-e a látványt, azt minden esetben maga dönti el. A gyakorlat szerint – ha a megrendelő másképp nem kéri – a sírhelyet kiássák egészen addig, ahol az elhunyt fekszik. Amikor megérkezik a megrendelő, akkor az ő jelenlétében emelik ki a maradványokat és teszik át egy úgynevezett exhuma koporsóba.

Ha lejár az idő

A sírhely lejáratának tényéről 2000-től a BTI írásban értesíti a rendelkezőt, azonban az esetek nagy részében a levél már nem ér célt lakcímváltozás miatt. A lejáratról ezen felül még hirdetményekben, valamint a sírkőre ragasztott figyelemfelhívó értesítéssel tájékoztatják a családokat. Amennyiben az értesítést követően nem történik intézkedés, a BTI a jogszabályok betartása mellett a temetkezési helyet újraértékesítheti.

A magyarországi porladási idő 25 év. Ennyi idő alatt a porladás tulajdonképpen megtörténik. Az esetlegesen még megtalálható maradványokat az üzemeltető vagy ugyanabban a sírban, mélyítéssel helyezi el, vagy kiemeli és más sírba, osszáriumba (csontház) temeti, esetleg az egész parcellát 30 centis földréteggel borítja be.

Címkék: Belföld