A rendőrök a szervezők szerint 72 embert, a BRFK közleménye alapján 23 embert állítottak elő vasárnap a belvárosi Erzsébet téren. A Jobbik több parlamenti képviselője is felszólalt a rendezvényen, melyen a Magyar Nemzeti Gárda tagjai a Szent Korona másolatára tették le esküjüket.
Megruházás
A Magyar Nemzeti Gárdának nincsen még hivatalos viselete, ezért a belváros fiatalok által leglátogatottabb környékén tartott rendezvényen a legtöbb résztvevő terepszínű nadrágban, ingben, fekete pólóban jelent meg, nem pedig gárdamellényben. Többük gázmaszkot is viselt a rendőrség ellen korábban vívott utcai harcokból okulva. A rendőrök ennek ellenére találtak fogást a félkatonai szervezetek külsőségeit magukon hordozó csoportosulókon.
A Budapesti Rendőrfőkapitányság közleménye szerint a fokozott ellenőrzést az indokolta, hogy „egy egyesület által szervezett és bejelentett, az előzetes információk szerint a bíróság által jogerősen betiltott Magyar Gárda korábbi eseményeihez külsőségeiben és tartalmában is erőteljesen hasonlító demonstráció előkészületére tettek kísérletet Budapesten”. A rendőrök több embert a betiltott Magyar Gárda jelképeinek viselése miatt vettek őrizetbe.
„Nem a ruha teszi az embert”, mondta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetének politikai szabadságjogokkal foglalkozó programvezetője az fn.hu-nak az új belügyminiszteri törvényjavaslatra reagálva. Hozzátette, a Magyar Nemzeti Gárda nem lehet jogutódja a bíróság által feloszlatott Magyar Gárdának, hiszen senkinek nincs joga a hatályosan feloszlatott társadalmi szervezet újjászervezéséhez.
Gárdológia
A TASZ munkatársa szerint az egykori gárda tagjait természetesen megilleti az egyesülési jog, ugyanúgy, mint bárki mást, ám ennek nem lehetnek azonosak a céljai a feloszlatott Magyar Gárdáéval. Éppen ezt a törekvést támasztja alá azonban Novák Előd, a Jobbik alelnökének a rendezvényen tett nyilatkozata, amelyben elmondja, eszmeiségében, céljában nem különbözik a Magyar Nemzeti Gárda a Magyar Gárdától.
Simon Éva hozzátette, nem értenek egyet azzal a jogi szabályozással, amely a gárdisták viseletét helyezi a szabálysértés középpontjába. Mint mondta, ennél sokkal hangsúlyosabban kellene a gárda, mint szervezet jog- és társadalomellenes tevékenységére koncentrálni. „Nem követ el semmit, aki az utcára vonul megemlékezni egy társadalmi szervezet feloszlatásának évfordulóján. Aki azonban üvegeket dobál, félelmet kelt, hivatalos személy és közösség tagja elleni erőszakot és kisebbségek elleni hangulatkeltést, uszítást követ el, azzal szemben egyértelműen legitim az eljárás.”
Igen nehéz megítélni Simon Éva szerint ugyanakkor, hogy arányos volt-e a rendőri intézkedés vasárnap. Amennyiben a békés gyülekezés erőszakossá vált, akkor az előállítás
arányosnak tekinthető, viszont a rendőrség közleménye szerint nem történt rendbontás. A TASZ közérdekű adatkéréssel fordul a rendőrséghez azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú szabálysértések miatt indult eljárás, és az előállítások mellett egyéb rendőri intézkedésre, mint például igazoltatásra hány esetben került sor.
Drágább lesz a gárdatrend
A TASZ szakértője Pintér Sándor belügyminiszter új törvénytervezetére reagálva elmondta, a benyújtott törvényjavaslattal nem értenek egyet. A javaslat szerint 150 ezer forintos bírsággal sújtható az is, „aki olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel”.
A jogvédő szerint nem a jelenlegi jogszabályi keretekkel van probléma, azok lehetővé teszik a megfelelő fellépést. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendőröknek igen nehéz dolga van, hiszen adott helyzetben mérlegelniük kell, ki követ el jogsértést és ki az, aki csupán megemlékezni jött. Ebben az esetben is sokat segítene a rendőröknek, ha konkrét iránymutatást kapnának, hogy milyen magatartás alapján léphetnének közbe. Sokkal fontosabb a a társadalomra veszélyes cselekményekkel szembeni hatékony fellépés, mint az aktuális gárdaöltözködési trendek vizsgálata.
A Magyar Gárda tevékenységét éppen azért nyilvánította jogellenesnek a bíróság, mert felvonulásai, öltözete, viselkedése, az állami erőszak monopólium megdöntésére irányuló törekvése kumulatív módon, együttesen fejeztek ki a társadalomra veszélyes tevékenységet. „Nehéz helyzet a rendőrök számára, de a gárdajelenséget nem jogalkotással, hanem a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok kooperációjával lehet megoldani” – mondta Simon Éva az fn.hu-nak.