A közvélemény-kutatások adatai szerint egyelőre töretlen az Orbán-kormány választói támogatottsága. Annyi nehéz esztendő után érthető, hogy az emberek szeretnének végre remélni. De nincs ellenzék sem, amely hathatósan ellent mondott volna a módszeresen térfoglaló új hatalomnak.
Ám eddig kifejezetten kevés tényleges gazdaság- és társadalom-átalakító döntés született. A kormánytöbbség döntően hatalma kiterjesztésére használja kétharmados felhatalmazását. A Fidesz sikeresen elszakadt korábbi azonnali radikális adócsökkentési ígéreteitől. A kormány az elődje által hátrahagyott csontvázakra hivatkozó mozgástér-bővítési kísérlete ugyan látványosan kudarcot vallott, mégis Orbán Viktor 29 pontjával fenntartotta cselekvőképessége hitét – hangzott el a 180 percben.
Az Orbán-kabinet tartja magát elődje idei hiánycéljához. Számos kisadó megszüntetésével és a kedvezményes nyereségadó alkalmazási körének bővítésével mérsékli a vállalkozások közterheit. A kiadásokat növelve megőrzi a szociális energiaár-támogatást és újraindít néhány korábban leállított vasúti szárnyvonalat. Ígéreteit betartva a Fidesz tudatosan eddig egyetlen szélesebb választói csoportra sem helyezett jelentősebb terheket. A korábbi hiánycélt legnagyobb részt a banki különadó radikális megemelésével és a tartalékok zárolásával biztosítja.
A bankok minden kormányzati intézkedés ellenére valószínűleg igyekeznek majd a tizennégyszeresére ugrott különadó-terhüket szétteríteni az egész gazdaságra. Az elvárt hiánymutatót így a kormány főleg nem kiadáscsökkentéssel, hanem inkább adóemeléssel teljesíti. Ami aligha segíti a gazdasági növekedést – mondta Tölgyessy Péter.
A 29 pont a kormány minden kommunikációs ügyessége ellenére sem lendíti lényegileg más pályára a magyar gazdaságot. Az induló nagy ugrás elmaradt: már biztosan nem lesz a roosevelti első száz nap törvényeihez fogható nagyszabású társadalom-átalakító javaslatsor – véli a jogász.
Úgy látszik, a Fidesz ellenzékben nem készített az ország valós helyzetéhez igazodó, részletes gazdasági és társadalompolitikai cselekvési terveket. Orbán Viktor mégis kirobbanó önbizalommal használja a közhatalom eszközeit: egyelőre azonban a szimbolikus ügyek forradalma, és főleg Magyarország meghódítása történik. A miniszterelnök nem csupán a végrehajtó hatalom kulcspozícióiba emeli kipróbált embereit, hanem minden lehetséges posztra személyes elkötelezettjeit helyezi.
Minden döntés egy irányba mutat, és mára rendszerré áll össze. Orbán Viktor 2002-es választási vereségéből láthatóan azt a következtetést vonta le: nem háborús magatartásával hibázott, hanem azzal, hogy nem élt eléggé katonásan hatalmával.
A hazai politikában nemsokára némi nyári szünet, majd önkormányzati választások következnek. Késő őszre már csaknem minden hatalom, de ezzel az összes felelősség is Orbán Viktornál lesz. Akkortól a remény hitét már valóságos cselekvéssel, és nemsokára tényleges eredményekkel is alá kell majd támasztania – hangzott el a rádió reggeli műsorában.