Szombattól elviekben kötelező kitenni az állami intézményekben a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A dokumentum, melyet csak a fideszes-KDNP-s képviselők szavaztak meg, többek között azt is tartalmazza, hogy a 2010-es parlamenti választásokon forradalom volt a szavazófülkékben.
Így szavaztak a pártok
A képviselők 260 igen, 66 nem szavazat és 46 tartózkodás mellett döntöttek a nyilatkozat elfogadásáról. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 MSZP-s, egy jobbikos (Novák Előd) és 15 LMP-s politikus. A Jobbik testületileg tartózkodott.
Az ellenzék élesen támadja a rendeletet, amire Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának elfogadásával az Országgyűlés az emberek akaratát ismerte el, tehát ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben.
A Parlamentben olvasható lesz
Schmitt Pál házelnök kifüggeszteti az Országházban és a képviselői irodaházban a politikai nyilatkozatot, aki azonban a Sándor-palotában jár, augusztus 5-ig biztos nem fut bele a dokumentumba. Sólyom László államfő ugyanis közölte, amíg hivatalban van, nem függesztenek ki semmit.
Az Alkotmánybíróságon sem függesztik ki a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot. Sereg András azt mondta, hogy a határozat is hangsúlyozza, a kormány tiszteletben tartja az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Ebből az alkotmányos elvből kiindulva az Ab elnöke a kérésnek nem tud eleget tenni – mondta.
A sajtófőnök továbbá utalt arra, hogy az alkotmány kimondja: az Alkotmánybíróság tagjai a testület hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak, a politikai nyilatkozat kihelyezése az Ab épületében politikai tevékenységnek minősülne – tette hozzá Sereg.
A legfelsőbb bíróságon még nem hoztak döntést, miként a Legfőbb Ügyészségen sem. Szűcs Péter, a legfelsőbb bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője annyit mondott: egyelőre nem hoztak döntést, vélhetően a tanács foglalkozik majd az üggyel.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI-vel azt közölte: Kovács Tamás legfőbb ügyész jelenleg külföldön van, leghamarabb szerdán tudnak választ adni a kérdésre.
A Magyar Nemzeti Bankot ugyan csak kérik és nem kötelezik, hogy tegyenek eleget a rendeletnek, a jegybank sajtóosztálya szűkszavúan annyit közölt, hogy fontolóra veszik a rendeletben leírtakat.
A főváros ugyanakkor segíti a Nemzeti Együttműködést. A kabinet mai ülésén döntött arról, hogy a kormány kérésének megfelelően a következő napokban jól látható helyre, sok példányban kihelyezik a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A nyomtatványokat a városháza kerítésére is kifüggesztik, hiszen az útmutatás szerint “a nyilatkozatnak ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak”.
Bár az Eötvös Károly Intézet nem az állami szektor része, vezetőik mégis eleget tettek a felhívásnak és kifüggesztették a nyilatkozatot. „A közzététel ünnepélyességét – ezt példamutatásnak szánjuk – úgy teremtjük meg, hogy a Nyilatkozat közvetlen környezetét ízléses művirágokkal feldíszítjük” – írta honlapján az intézet.
Ünnep legyen Orbán születésnapja
Az MSZP 12 országgyűlési képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, melyben ez áll: “Jól látható helyen ki kell helyezni a Nemzeti Együttműködést Megtestesítő Személy (NEMESZ), Orbán Viktor portréját és életútjának rövid összefoglalását.” A dokumentumban az is szerepel, hogy Orbán Viktor kormányfő születésnapját, május 31-ét ünnep- és munkaszüneti nappá nyilvánítja az Országgyűlés.
Az LMP frakcióvezetője hétfőn napirend előtt a parlamentben már azt kérte a kormánytól, hogy a nyilatkozat kihelyezéséről szóló rendeletet vonják vissza. Schiffer András szerint alkotmányossági problémák vannak a kormányrendelettel, politikai nyilatkozatnak nincs helye közhivatalban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a választási kampányban nem volt szó ilyen politikai nyilatkozatról, ami szerinte “ízléstelen” is.
Navracsics Tibor erre reagálva közölte: a nyilatkozatban mindenki számára elfogadható értékek vannak rögzítve, amelyért minden magyar összefoghat és jó érzéssel dolgozhat. Az ellenzéknek pedig sikerült megtalálnia az első számú közellenséget, melynek “nagyon veszélyes lehet a tartalma, ha napok óta mindenki a demokrácia sérelmét kiáltja”. Mint mondta, a rendelet ellen Gyurcsány Ferenc tiltakozott a legjobban, aki “miniszterelnökként megbukott”, és “aki a magyar demokráciát nyolcéves mélypontra vitte”.