A megválasztott államfő esőként Sólyom László munkásságát méltatta. Mint mondta: nem szeretné relativizálni Sólyom stílusát. A szigorra pedig, ahogy a törvénykezést megítélte elnöki munkája során, nagy szükség volt az elmúlt időszakban. Elismerte, hogy Sólyom László – már csak természetvédő missziója okán is – maga is szívesen járt az emberek közé.
Ugyanakkor a politikának egészében is változnia kell az országban. “Nem csak négyévenként kell kimenjünk az emberek közé, kampányolni, ígérgetni fűt-fát, megkérni a szavazatukat, megpróbálni szimpatikusnak látszani. Komoly igény van a közvetlen részvételre” – mondta. Hozzátette: szerinte azok az elnökök sikeresek, akik kimennek az emberek közé, “nem óvják magukat annyira”, vitába bonyolódnak adott esetben, részt vesznek a sport és a kulturális eseményeken.
Ez a credo, ez a tervezett gyakorlat ugyanakkor nem relativizálja, nem vesz el semmit e magas poszt presztízséből. Egy pillanatra sem felejti majd el, hogy az ország első embereként kell viselkedjen – szögezte le Schmitt Pál.
Nemzeti összetartozás
“Felsoroltam néhány értéket székfoglaló beszédemben, ami mellett közösen ki kell álljunk; nem mások ellen, hanem a magunk jól felfogott érdekében meg kell védenünk” – mondta Schmitt Pál.
Az egyik ilyen érték lesz a nemzeti összetartozás, aminek az erősítésére most már törvény adta lehetőség is van. “Most már lehetőség van rá, hogy a világban bárhol élő magyarok ne csak a lelki kapcsolatukat erősítsék az anyaországgal, hanem ezt jogilag is megtegyék a kettős állampolgárság lehetőségével” – utalt az állampolgárság könnyített megadásáról nemrég született jogszabályra a megválasztott államfő.
Ugyancsak ezt a célt szolgálja szerinte az ünnepként megfogalmazott nemzeti összetartozás napja és az Országgyűlés által e tárgyban elfogadott nyilatkozat is. “Ezt, úgy érzem, erősítenünk kell. Meg kell mutatnunk Európában, hogy itt, a Kárpát-medencében, hét határ körül, él egy nép, aki egybe tartozik, aki fogja egymás kezét, aki egy csodálatos nyelvet beszél, és aki úgy érzi, hogy történelmileg ezer éve ez a terület nekik testálódott” – nyilatkozta a megválasztott államfő.
Hozzátette: amikor területről beszél, nem határrevízióban gondolkodik, hanem a lelki azonosságról beszél, ami összetarthat egy nemzetet.
A magyar nyelv védelmében
Ha Sólyom László személyes preferenciája a környezetvédelem volt, akkor Schmitt Pálé a magyar nyelv védelme lesz – derült ki az államfői interjúból.
“Szeretném a nyelvet – nem, mint egy nyelvújító, de mint egy nyelvőrző, akinek a szavára figyelnek – valahogy a védelmem alá vonni. Ami az elmúlt negyven-hatvan évben történt, ez az erodációja ennek a szép nyelvnek az példátlan” – jelentette ki az államfő, hozzátéve, hogy maga is példával jár majd elöl, többek között azzal, hogy beszédében lehetőség szerint nem használ idegen szavakat – mondta.
Sportember
Harmadik preferencia, a harmadik “összefogási pont” az egészség, az egészség megőrzésére való törekvés lesz, méghozzá a sport és a mozgásban gazdag életmód népszerűsítésével, mainál jobb elterjesztésével – szögezte le Schmitt Pál. “A magyar ember rövidebb ideig él, és azt is kicsit betegebben éli, mint európai társai. Itt is rengeteg teendőnk van”.
Már fiatal korban el kell kezdeni a mozgásban gazdag életmódot. Arra kell törekedni, hogy a sport legyen az életöröm egyik forrása és a nevelés eszköze. A cél elérése érdekében sokat kell együtt dolgozni az iskolákkal, meg kell becsülni a testnevelőtanárokat, sportlétesítményekre van szükség – sorolta a teendőket Schmitt Pál.
Fontos, hogy az emberek kedvüket leljék a sportban, és ezzel megalapozzák egészségüket és munkabírásukat. Ez is egy terület, ahol széles körű összefogás kell – hangzott az érvelés.
Egy nagyon fontos feladat
Schmitt Pál a Duna Televíziónak nyilatkozva is megerősítette: csapatjátékos, számára természetes, hogy mindent csapatban lehet megoldani. A köztársaság elnökének feladatai pedig jól láthatóak, köztük nagyon lényeges a demokrácia feletti őrködés.
“Hogy a demokrácia és az alkotmányosság ne csorbuljon egy pillanatra sem, ez egy nagyon fontos feladat, aminek biztosításához szakemberek kellenek” – szögezte le Schmitt Pál. Hozzátette: Sólyom László ilyen szempontból “szerencsés helyzetben volt” alkotmánybírósági előélete okán.
Az effajta bennfentesség hiányát az új köztársasági elnök elsősorban egy alkotmányjogászokból álló csapatra támaszkodva ellensúlyozza majd. Neveket egyelőre nem említett, ahogy arról sem beszélt, hogy az államfői hivatal jelenlegi apparátusában tervez-e cseréket, s ha igen, milyen posztokon.
Ha kell, visszaküldi
Az alkotmányossági szempontból problémásnak tűnő jogszabályok kapcsán az elnök kezében lévő két lehetőség – az előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldés és a parlamentnek megfontolásra visszaküldés – közül Schmitt szerint “nyilván egyszerűbb, gyorsabb és könnyebb” az utóbbit, az ő szóhasználata szerint a “politikai vétót” alkalmazni.
“Ebben az esetben, hogy kétharmados többsége van a törvényalkotó parlamentnek, körülbelül látom a törvény sorsát, ha visszaküldöm” – szögezte le az új államfő, hozzátéve: nem fog lemondani erről a lehetőségről, ahogyan Sólyom László sem tette.
Ha szükségét látja, a törvényeket akkor is visszaküldi majd a parlamentnek, ha ezzel konfliktus alakul ki közte és az őt megválasztó kétharmados többség, a Fidesz-KDNP frakció között. “Erre előttük esküdtem, ebben nincs pardon, nincs kivétel” – szögezte le Schmitt Pál.
Kilép
Az új államfő a Duna Televízióban megismételte: hivatalosan is lemond Fidesz-tagságáról.
“Nemcsak kifelé, hanem befelé is próbálom deklarálni, hogy felülemelkedem a pártérdekeken. Maximum az lesz a szerepem, hogy a pártokban lévő egymásnak feszülést kicsit lazítsam, és megpróbáljak minden pártból legtöbbet kihozni, hogy ők is a közjó érdekében fáradozzanak” – hangzott az államfői credo egy újabb eleme.
Még semmit sem tett
Az ellenzék pártjai erősen bírálták és nem is támogatták Schmitt Pál államfővé választását. Legfőbb bírálatuk azt volt, hogy túlságosan kötődik a Fideszhez. A Lehet Más a Politika pedig azt a még jelöltként tett kijelentését kifogásolta, miszerint nem kíván ellensúlyi szerepet betölteni a kormányzattal szemben.
A Duna Televízió stúdiójában minderre Schmitt Pál úgy reagált: ez egy kicsit prejudikálás az ellenzék részéről, hiszen még semmit nem tett államfőként, és egy hónapig nem is tehet, hiszen addig Sólyom László tölti be a hivatalt.
Az új államfő kijelentette: konstruktív kritikának tekinti az ellenzék bírálatát, “Ők eddig csak azt látták hol voltam eddig. Be kell majd bizonyítsam, hogy nem úgy van, ahogy ők gondolják” – nyilatkozta a megválasztott államfő a Duna Televízióban.