Újabb iratokat foglaltak le Mesterházynál

Több mint 24 órán keresztül tartottak házkutatást Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadó érdekeltségébe tartozó szigligeti ingatlanokban, valamint más szigligeti helyszíneken, ahol bizonyítékokat foglaltak le.

Szigligeten, a vár alatti műemléki területen M. Ernő előzetes letartóztatásban levő gyanúsított érdekeltségébe tartozó 5 ingatlanban és az ahhoz tartozó több emelet mély pincerendszerben tartottak házkutatást és onnan okiratokat, valamint számítástechnikai eszközöket foglaltak le – erősítette meg az MTI értesülését Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

Papp Gábor, Mesterházy Ernő ügyvédje kifogásolja, hogy nem értesítették sem őt, sem pedig ügyfelét a házkutatásról, s azt a gyanúsított három gyermeke jelenlétében hajtották végre órákon át. A védő utalt arra, hogy a büntetőeljárási törvény szerint lehetőleg reggel 6 és éjfél között kell végrehajtani a házkutatást, ami ebben az esetben egész éjszaka tartott. Úgy fogalmazott: ezt az eljárást nem tudja mire vélni, és mint mondta, arra sem talál magyarázatot, hogy az intézkedés miért négy hónappal Mesterházy Ernő őrizetbe vétele után történt és erről miért a sajtóból kell értesülnie.
Az ügyészségi szóvivő azt is megerősítette azt is, hogy Lelovics Ottó kommunikációs szakember balatoni nyaralójában is házkutatást tartottak még a múlt héten. Azt mondta, L. Ottó lovasi ingatlanán is több bizonyítékot foglaltak le. Az eljárás során adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy egyes gyanúsítottak, illetve a hozzájuk kötődő személyek bizonyítékokat próbálnak eltüntetni.

A BRFK korábbi tájékoztatása szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin – H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon – keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadót február 5-én helyezték előzetes letartóztatásba a BKV ügyében folyó eljárásban. A rendőrség gyanúja szerint rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Május 28-án a főügyészség újabb bűncselekménnyel, több mint százhatvan milliós vagyoni hátrány okozásával is meggyanúsította.

A BKV-ügy azt követően került az ügyészséghez, hogy azt a BRFK áttette, mert álláspontja szerint „olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti”.