Balogh András hangsúlyozta, hogy köztársasági elnökként felhívná a figyelmet a kettős állampolgárságról szóló törvény következményeire.
Miután a kormánypárti képviselők meghallgatták Balogh Andrást, a szocialisták államfőjelöltje válaszolt a Fidesz-KDNP-sek kérdéseire.
Mások mellett a fideszes Révész Máriusz demográfiai kérdésekről érdeklődött, párttársa, Cser-Palkovics András pedig az alkotmányozás folyamatáról.
Még ezt megelőzően Balogh András a nemzetpolitikáról szólva azt mondta, hogy a magyar politika soha nem mondhat le arról, hogy felelősséget kell vállalni a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet gyámkodást. Kijelentette, a határok megváltoztathatatlanságának doktrínáját nem lehet kétségbe vonni.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a meghallgatás után azt mondta, hogy a köztársasági elnök jelölése olyan súlyú, hogy természetes, hogy meghallgatják Balogh András gondolatait és elképzeléseit. A KDNP elnöke felidézte, hogy amikor kisebbségben voltak, a szocialisták is megtették azt a gesztust, hogy meghallgatták Mádl Ferencet.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy a jelölt nagyon pontosan említette beszédében a nemzet egységének megteremtését, ami a magyar alkotmány szellemiségéből és szövegéből is következik.
A XX. század történelme folyamán a magyar nemzetet részint Trianon, részint a XX. század viharai nyomán „egy háromlábú székhez” hasonlítható – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve, hogy az egyik láb az anyaország magyarsága, a másik a Kárpát-medence magyarsága, míg a harmadik az emigráció magyarsága.
Semjén Zsolt arra volt kíváncsi, hogy a jelölt milyen formában gondolja a nemzet egységének megjelenítését, a határon túli magyarokkal való egységet, beleértve az autonómia kérdését, s az amellett való kiállást.