Az Országgyűlés hétfőn 257 igen és 99 nem szavazat mellett fogadta el a választási eljárásról szóló törvény érintett passzusainak módosítását fideszes képviselők kezdeményezésére. Az ellenzék és egy KDNP-s képviselő, Habis László nemmel szavazott. Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán a jogszabály-módosítást az áprilisi országgyűlési választások technikai lebonyolításának problémáival indokolta.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Az elfogadott változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni, így 12 nappal rövidülhetnek a választási kampányok. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni. Eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.
A választási bizottságoknak a jelöltek, listák nyilvántartásba vételére a korábbi három nap helyett két napjuk lesz. Az eddiginél kevesebb nap áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények gyűjtésére is.
Módosító indítványok
A fideszes Riz Levente a választókerületi beosztásról szóló határozattal szembeni jogorvoslat szabályait javasolta módosítani.
Az önkormányzati bizottság módosító indítványa alapján a névjegyzéket a szavazás napja előtt 46 nappal – öt napra – közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni. Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa azt a helyzetet rendezi, hogy előfordulhat, hogy a jelenleginél több szavazókört kell kialakítani egyes településeken.
Két fideszes politikus, Győrffy Balázs és Szedlák Attila pedig azt indítványozta, hogy hagyjanak el egy részt a javaslatból amiatt, mert a módosítás következtében a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás nem zárulna le a megadott határidőn belül.
Elfogadtak, több zárószavazás előtti módosító javaslatot is – köztük a jobbikos Novák Elődét is -, amelynek következtében kivették a javaslatból azt a részt, miszerint igazolást legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehetett volna kiadni, és igazolást csak személyesen lehetett volna kérni.
A törvényjavaslathoz több módosító javaslatot is befogadtak. Az egyiket a KDNP-s Szászfalvi László jegyzi, aki annak érdekében fűzött változtatást az indítványhoz, hogy a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati választásokkal egy időpontban lehessen megtartani.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kevesebb képviselőt választhatnak a kisebbségek
Az Országgyűlés hétfőn csökkentette a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. A képviselők 302 igen és 55 nem szavazattal fogadták el a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvénymódosításokat. Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is, ugyanakkor továbbra is biztosított maradjon a kisebbségi önkormányzatok feladatainak ellátása.
A kihirdetése napján életbe lépő törvény, amelyet már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell, kimondja, a kisebbségi választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van szükség, míg képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet. A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken. Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van.
A törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok számától függően továbbra is 15, illetve 53 fő között változhat ezen testületek tagjainak száma, ám a korábbival megegyező méretű közgyűlés felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség.
A változtatások érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt is, így a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke a jövőben nem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke, hanem a kormány által kijelölt kuratóriumi tag lesz.
A következő választás előtt új OVB alakul
Minden általános választás – az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás – előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB) – döntött hétfőn az Országgyűlés. A fideszes Horváth Zsolt indítványának elfogadásával már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal. Horváth Zsolt (Fidesz) képviselő javaslatát a választási eljárásról szóló törvény módosítására 259 igen, 98 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Az OVB választott tagjait az említett választások kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kell a törvény kihirdetését követően megválasztani. A hatályos törvény úgy rendelkezett, hogy az új OVB tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás előtti 51. napon kell megválasztani.
Az időpont változása összefügg azzal, hogy a Fidesz kezdeményezésére a nap folyamán már egyszer módosították a választási eljárási törvényt. A módosítás értelmében a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni a hatályos szabályozásban szereplő 72 nap helyett. Ezzel a Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők által jegyzett előterjesztéssel már az őszi önkormányzati választáson lerövidíthető a kampány.
A választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitájában az OVB tervezett átalakításával kapcsolatban Kósa Lajos korábban azt hangsúlyozta: olyan működési struktúrát kell kialakítani az Országos Választási Bizottságban, amely lehetőséget teremt a mindenkori parlamentnek, hogy újragondolja és értékelje a testület működését. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy az OVB “betlit adott elő” a tavaszi országgyűlési választásokon, így nem érti, hogy az ellenzék miért kifogásolja a testület átalakítására vonatkozó fideszes javaslatot.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.