A köztársasági elnök álláspontja szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával, mivel az EU Alapjogi Chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre. Ezzel a Magyarországot is kötelező európai jogi tilalommal ellentétes egy olyan szabályozás, amely indokolás nélkül teszi lehetővé az elbocsátást.
Sólyom László levelében hangsúlyozza, hogy a kormánytisztviselőkről szóló törvény az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.
A köztársasági elnök emellett utal arra az ellentmondásra is, hogy amíg a minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható lesz, addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú felmentési szabályai irányadók.
Utolsó pillanat a szólásra
Sólyom László mandátuma egyébként augusztus 5-én lejár és a Fideszből származó hírek szerint Orbánék nem vele képzelik el a jövőt.
Eddig Schmitt Pál házelnök és Vízi E. Szilveszter neve merült fel, ám a legfrissebb hírek szerint Áder János is eljátszott az államfői poszt gondolatával. A Fidesz egy nappal a június 29-i államfőválasztás előtt jelentené be jelöltjét.
Lázár: a Fidesz megfontolja az államfő átiratát
A Fidesz megfontolja a köztársasági elnök átiratát – reagált a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Lázár János arra, hogy a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy változatlan formában fogadják el a törvényt, Lázár János az Országházban tartott tájékoztatóján úgy válaszolt: meg kell nézni pontosan, hogy a köztársasági elnök milyen indokolással és milyen szakmai érvek alapján küldte vissza a jogszabályt.
“Az is egy jelzésérték, hogy Sólyom László nem az Alkotmánybíróságnak küldte vissza, ezek szerint ugyanis alkotmányossági aggály nem merült fel a törvénnyel szemben” – tette hozzá.