A bérleti szerződéseken alapuló csalássorozat még 2002 novemberében kezdődött, összesen nyolc, úgynevezett bérbeadó céget érint, és a csalássorozatnak 51 takarékszövetkezet volt a károsultja.
A csalás lényege az volt, hogy több mint 300 cég valótlan tartalmú bérleti szerződést kötött a nyolc bérbeadó cég valamelyikével, majd a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzített bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 75-85 százalékáért eladta a takarékszövetkezeteknek – mondta Trapp Zoltán főtörzszászlós, a Nemzeti Nyomozó Iroda
gazdaságvédelmi főosztályának nyomozója a csütörtöki sajtótájékoztatón.
A takarékszövetkezetek pedig várták, hogy a törlesztések hozzájuk bejöjjenek, de erre “korlátozottan került sor”, épp csak annyira, hogy a csalást éveken keresztül folytathassák.