Zsanett-ügy: hétfőn hirdetnek ítéletet

A Zsanett-ügyben várhatóan elsőfokú ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróság hétfőn, a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozatait követően.

Az ügyben E. Zsanett pótmagánvádlóként indított büntetőpert öt rendőr ellen. Állítása szerint 2007. május 4-én hajnalban a rendőrök feltartóztatták Budapesten, a Múzeum körútnál, majd ketten közülük egy elhagyatott helyen megerőszakolták, és három társuk azt végignézte. Ezután pedig elvettek a 21 éves nőtől 20 ezer forintot.

A rendőrök mindezt következetesen tagadják. Az ügyben korábban ellenük indított egyik büntetőeljárást a nyomozó ügyészek még évekkel ezelőtt – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – megszüntették és hamis vád miatt másik eljárást indítottak, amely azonban a most folyó pótmagánvádas ügy jogerős lezárásáig fel van függesztve.

E. Zsanett jogi képviselője, a pótmagánvádló néhány napja perbeszédében súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt kérte elítélni a megvádolt rendőröket, akiknek az ügyvédei viszont felmentést indítványoztak, bűncselekmény hiányára hivatkozva.

A pótmagánvádló az eljárás során azt igyekezett alátámasztani, hogy az öt rendőr nem szavahihető, vallomásaik ellentmondóak. E. Zsanett jogi képviselője perbeszédében azt indítványozta, hogy erőszakos nemi közösülés, zsarolás, vesztegetés és személyes szabadság megsértése miatt ítéljék el a vádlottakat, mert álláspontja szerint súlyos bizonyítékok szólnak ellenük.

A pótmagánvádló egy civil szakértői bizottság véleményével összhangban bírálta az öt rendőrrel szembeni korábbi ügyészségi eljárást, arra hivatkozva, hogy egyes bizonyítékokat – például a bűncselekmény helyszínén működő térfigyelő kamarák felvételeit – ismeretlenek manipulálhattak, az öt rendőr közti telefonbeszélgetéseket, rádióforgalmazást pedig a sértetti oldal sosem ismerhette meg.

Ugyanakkor a rendőrök védői szerint E. Zsanett az, aki nem szavahihető, a rendőrök csak igazoltatták és hazakísérték őt, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyenesen kizárt, hogy a rendőrök egyáltalán elkövethették volna a terhükre rótt bűncselekményeket, hiszen erre öt percnél is kevesebb idejük lett volna.

A rendőrök ellen a katonai ügyészség által indított közvádas büntetőeljárásban egy éve, 2009. január 14-én a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hirdetett másodfokú döntést. Ott csupán annyit állapítottak meg, hogy a rendőrök 2007. május 4-ére virradóra engedély nélkül elhagyták a VIII. kerületi járőrkörzetet, amikor a XIII. kerületbe hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Ezért három rendőrt hivatali visszaélés miatt 150 és 200 ezer forint közötti pénzbüntetésre, kettőt pedig szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt 72-72 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek.