A kisebbségi közösségek kirekesztése elleni tiltakozó megmozduláson egyszerre mintegy félszáz ember vett részt hosszabb-rövidebb ideig, és tíz perces kegyeleti őrséget álltak a romák elleni támadássorozat halálos áldozatainak tiszteletére.
A 2008-ban kezdődött, és másfél évig tartó romák elleni támadássorozat hat áldozatának nevét és életkorát egy fehér táblára írták fel, és a transzparenst az emlékművet körbevevő kerítésre függesztették. Az emlékmű elé két oszlopot is felállítottak, amelyre azokat a fotókat ragasztották fel, amelyeket a Roma Polgárjogi Alapítvány által meghirdetett pályázatán díjaztak.
A sajtófotók a tatárszetgyörgyi, a kislétai és a tiszalöki áldozatok temetésén, illetve virrasztásán készültek, és a gyászt, a fájdalmat tükrözték. A romák elleni, a Nemzeti Nyomozó Iroda által vizsgált kilenc fegyveres és Molotov-koktélos támadásban hat ember vesztette életét, öten súlyosan megsérültek.
A sorozat-bűncselekmény – amelyet holokausztballadák és siratóénekek között a hangszórón keresztül többször is idéztek – 2008. július 21-én Galgagyörkön kezdődött, amelyet augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon történt támadás követett. 2008. november 3-ára virradóra Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két házra, a támadásban egy 43 éves férfi és testvére, egy 40 éves nő meghalt. December 15-én Alsózsolcán egy férfit lőfegyverrel életveszélyesen megsebesítettek. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd a tűz elől menekülő 27 éves apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, 6 éves kislányát súlyosan megsebesítették. Április 22-én Tiszalökön agyonlőttek egy férfit, majd augusztus 3-ára virradóra Kislétán egy anyát öltek meg sörétes fegyverrel, 13 éves lányát életveszélyesen megsebesítették. A bűncselekmény-sorozattal gyanúsított négy férfit 2009. augusztus 21-én Debrecenben fogták el, azóta előzetes letartóztatásban vannak.
A két oszlop mellett folyamatosan őrt álltak a résztvevők. Egy szál virággal a kezében megjelent és őrt állt többek között Helmut Scholz európai parlamenti képviselő, az Európai Baloldali Párt külügyi vezetője, a német Die Linke elnökségi tagja, Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, Retkes Attila, az SZDSZ elnöke, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője, és Iványi Gábor lelkész, polgárjogi aktivista.
Az antifasiszta megmozduláson ott voltak a Tatárszetgyörgyön meggyilkolt 27 éves Csorba Róbert szülei és rokonai is. Az áldozatok megsegítésére egy kis dobozban adományokat is gyűjtöttek, amelyet egy külön, erre célra nyitott számlaszámra utalnak, és eljutatják a családnak.
A Hősök terén az egész nap tartó emlékezésen többször megjelentek kopaszra nyírt, fekete ruhás, bakancsos fiatalok, akiket a rendőrök azonnal igazoltattak, majd megkérték őket, hagyják el a teret. Kisebb szóváltás alakult ki egy magukat Kossuth téri tüntetőknek nevező csoport tagjai és a megmozduláson résztvevő, magát zsidónak mondó férfi között, aminek a rendőrségi igazoltatás vetett véget. A férfit bántalmazással fenyegették a csoport tagjai. A Hősök terén, a rendezvény kezdetekor tucatnyi fekete ruhás, bakancsos fiatal is megjelent, akiket a biztosításra kivezényelt kéttucatnyi rendőr később az 56-osok terén igazoltatott.
A szervezők az antifasiszta megmozdulást azért hirdették meg, mert korábban a Nemzeti Forradalmi Párt “kampányrendezvényként bejelentett” neonáci megmozdulást akart tartani ugyanezen a napon a Hősök terén, amit a rendőrség ugyan megtiltott, de a bíróság engedélyezett. A február 15-ről elhalasztott “becsület napi” megemlékezést végül a szervezők lemondták.