A főigazgató, aki a pszichiátriai szakkollégium főtitkára is egyben elmondta: a betegek számának növekedése a folyamatos létbizonytalanság, a bizalomvesztés egyenes következménye a kutatások szerint. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ra a munkaképesség csökkenésének tíz fő oka között öt helyen a mentális betegségek szerepelnek majd.
Az igazgató-főorvos tájékoztatása szerint a pénzügyi-gazdasági válság negatív hatása jelentősen növelte a magyar betegek számát is, a szakemberek véleménye szerint ma már minden ötödik felnőtt állampolgár kezelésre szorulna jelentkező affektív, vagy addiktív kórképe alapján.
Keleten rosszabb a helyzet
A halmozottan hátrányos helyzetű kelet-magyarországi térségben – folytatta a szakember – az átlagnál is rosszabbak a mutatók. A Nagykállói Pszichiátriai Szakkórház tavaly például már százszázalékos kapacitással gyógyított a fekvőbeteg-ellátásban, s 10 ezer pácienst kezelt. A járóbeteg-ellátási szakrendelőt pedig 88 ezer beteg kereste fel.
S az utóbbiak egynegyedét a teljesítményvolumen-korlát miatt finanszírozás nélkül volt kénytelen ellátni az intézmény, jelentősen növelve adósságállományát – emelte ki Móré E. Csaba.
Alig van pénz
Tóthné Bacskai Edit, a Halmozottan Sérültek és Szüleik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke elmondta: a Nyírségben 500 beteg gyermek ellátásáról is gondoskodnak a családok. Napközi és átmeneti lakóotthon nélkül, a hozzátartozók otthon látják el a többféle betegséggel is küszködő fiatalokat.
Finanszírozás sincs, az egyesület igyekszik segíteni a jelentős anyagi terhet vállaló családokon, s a civil szervezet szeretne létrehozni otthont is a beteg gyermekeknek. A megyei önkormányzat segít ebben, de egy támogatást kérő pályázatukat már elutasítottak, s most újabb pályázati lehetőségre kénytelenek várnak.