Az elmúlt években a Fideszt távolságtartással fogadták az Egyesült Államokban. Mostani washingtoni útja során mit tapasztalt, változóban van ez az álláspont?
Ez egy nagyon régi sztereotípia, ami visszanyúlik a 2002-es kampányra. Azóta azonban sok minden történt. Akkor valóban voltak olyan kérdések, amelyek feszültséget idéztek elő a Fidesz amerikai kapcsolataiban. Ezek között nem elhanyagolható volt a Gripen-döntés. Az elmúlt években viszont úgy látom, hogy nagyon sok tárgyi kérdésben alakult ki szoros együttműködés a Fidesz és az Egyesült Államok között. Bizonyos kérdésekben pedig ezek nem estek egybe a magyar kormány álláspontjával. Ma az Egyesült Államok megítélése a Fidesz berkeiben sokkal pozitívabb, mint a szocialista párt holdudvarában. A Fidesz atlanti elkötelezettségében sokkal kevésbé kételkednek ma Amerikában, mint az MSZP elkötelezettségében.
Például melyek azok a kérdések, amelyekben a Fidesz és az Egyesült Államok elképzelése azonos?
A leglátványosabb példája ennek az energiabiztonság ügye. 2007-ben Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a Nabucco egy álom, és álommal nem lehet fűteni, majd sorozatosan olyan lépések következtek egészen a Déli Áramlat melletti elköteleződésig, amely ellentétben állt az amerikai külpolitika törekvéseivel.
Az Egyesült Államoknak mi az álláspontja a magyar energiabiztonsággal kapcsolatban?
Ez számunkra különösen fontos kérdés, hiszen nagy az energiafüggőségünk Oroszországtól. Az Egyesült Államok kitart eddigi felfogása mellett: fontosnak tartják a diverzifikációt, nem tudják elfogadni az érdekszféra-politikát és támogatják a Nabucco tervét. Törekedni kíván viszont a megfelelő diplomáciai hatékonyságra.
Mire alapozza azt, hogy Amerika nem tekint partnerként az MSZP vezette magyar kormányra?
Az elmúlt években egy orientációs bizonytalanságot véltem felfedezni a szocialista párt következetlenségének hátterében. Számos olyan hálózat éledt újjá a régi világból, amelyről azt gondoltuk, már nem éledhet újjá. Itt első sorban Laborcz Sándor kinevezésére gondolok a magyar titkosszolgálatok élére. De az energiabiztonsági kérdések, illetve azok az átláthatatlan üzleti ügyek, amelyeket ebben az időszakban az egyes magyar kormányzati tényezők oroszországi kapcsolatépítését jellemezték is ebbe a sorba illeszkedik.
A Fidesz, ha szorosabb együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal, kormányra kerülése esetén kiemelkedően fontos a washingtoni nagykövet személye. Van már jelölt a posztra?
A Fidesznek jelenleg van egy külpolitikai garnitúrája. Ezek a külpolitikában aktív szerepet vállaló személyiségek mindegyike építi az amerikai kapcsolatait. Még nem tartunk a nagykövetek kiválasztásánál. Egyelőre azt próbáljuk megakadályozni, hogy a jelenlegi kormány „ejtőernyősökkel” töltse föl a stratégiai nagyköveti posztokat. Itt viszont sajnos csak nagyon kevés eredményről tudok beszámolni.
Arról vannak már esetleg tárgyalások, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Obama elnök fogadja-e majd az új kormány miniszterelnökét?
Ez egy nagyon távoli kérdés még.
Amerikában jelentős számú magyar közösség él. Ők hogyan viszonyulnak a Fideszhez?
Az amerikai magyar közösségnek az a fontos, hogy neki tudjon támaszkodni az anyaországnak, ám jelenleg nem tud. Sőt nagyon negatív jelzéseket ad le. Az első ilyen 2004. december 5-én volt: a nyugati magyarok számára az állampolgárság megszerzése ugyanolyan mély, ha nem mélyebb törekvés, mint itt a Kárpát-medencében a külhoni magyarok számára. Kanadában, Ausztráliában is nagy igény lenne. Az utóbbi időben pedig a külképviseletek bezárása verte ki a nyugati magyar diaszpóránál a biztosítékot. Csak ott zárt be a kormányzat főkonzulátusokat, ahol nagy számban élnek magyarok. Bezárták Sydneyt, Torontót, Chicagót, Sao Paolót, Düsseldorfot. Ezt a köldökzsinórt, amely az anyaországgal eddig összekötötte őket, elvágták. Elemi igény az új kormánnyal szemben, hogy ezeket a kapcsolatokat élessze újjá. Mi ezt meg is ígértük.
Melyek voltak a legfontosabb kérdések, amelyekben az Egyesült Államok együtt kíván működni Magyarországgal?
A NATO jelenti a mi felfogásunkban Magyarország biztonságának a hosszú távú garanciáját. Ezért az olyan expedíciós műveletekben, amelyekben a NATO szerepet vállal, Magyarországnak részt kell vennie. Elkötelezettek vagyunk például az afganisztáni misszióban való szerepvállalásban.
Az Egyesült Államok rakétavédelmi elképzeléseit Obama teljesen megváltoztatta. Ez mennyiben érinti a régiónkat és Magyarországot?
A rakétavédelemmel kapcsolatban úgy gondolom, nem volt szerencsés a régi elképzelések felmondásának, felülvizsgálatának a kommunikációja. Szövetségesek között a szövetségesi etikai és eljárási normáknak is érvényesülnie kell. Az új elképzelések kapcsán fontos, hogy egy folyamatos dialógus legyen az Egyesült Államok és szövetségesei között. Fontos a konzultáció Oroszországgal is, mert a régióban egy rövid- és közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer esetében az orosz érzékenység hatványozottan jelenhet meg. Fontosnak tartjuk az Egyesült Államok nukleáris jelenlétét Európában a jövőben is, és ezt az új NATO-stratégiai koncepcióban is szükséges rögzíteni. De az Egyesült Államok szerepvállalása a NATO keretei között a Balkánon a stabilitásnak egy fontos tényezője.
Boszniában sokan polgárháborútól tartanak. Magyarország egy konfliktus esetén fokozott szerepet vállalna a Balkánon?
Magyarország fokozott szerepet vállal a boszniai stabilitás megteremtésében. Szerepet vállalunk a rendőri, illetve katonai területen is. Most hallgattuk meg egyébként az új nagykövetet. Olyan követet küldünk Szarajevóba, aki biztonsági területen rendkívül felkészült. Magyarország és az EU nem engedheti meg magának, hogy Boszniában felboruljon a béke. Arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a vitás kérdéseket rendezni kell. Valószínűleg megkerülhetetlen, hogy a nemzetközi közösség felülvizsgálja a daytoni rendszert. Politikai megoldást kell találni arra, hogy hogyan lehet egységesebbé, hatékonyabbá és működőképesebbé tenni a boszniai politikai rendszert. A koszovói helyzet viszonylagos stabilitást mutat, így a következő kérdés az a boszniai felülvizsgálat.
Washingtoni látogatásának talán az volt a legnagyobb eredménye, hogy az Egyesült Államok is foglalkozik a szlovák nyelvtörvény ügyével. Pontosan mire számíthatunk?
Az Egyesült Államokban teljesen világos, hogy a NATO egy értékközösség is, nem csak egy katonai szervezet. Egyértelmű, hogy egy ilyen törvény – de említhetném a Benes-dekrétumokat is – élesen szemben áll az alapvető emberi jogi és demokratikus normákkal. Ez a felismerés az oka, hogy Amerikában is egyértelmű figyelem azonosítható a szlovákiai diszkriminatív praktikák tekintetében. Sokat lendített egyébként az ügyön George Pataky, New York állam volt kormányzójának látogatása a Felvidéken. Bízom abban, hogy a közeli jövőben mind az európai, mind az amerikai politikai tényezők részéről támogatást kaphat a felvidéki magyarság.