A most elítélt Nagy Sándor és a későbbi sértett együtt nőttek fel Debrecenben, majd 2003-2004-ben mindketten a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötték büntetésüket. Ott néhány hétig cellatársak voltak, amelynek során, illetve ezt követően a sértett azt híresztelte, hogy a vádlott homoszexuális.
Kiszabadulásuk után Nagy többször megfenyegette egykori cellatársát, hogy megöli. 2007. október 6-án az akkor 47 éves sértett otthon tartózkodott, vacsorához készült, éppen húst olvasztott ki; eközben észrevette a ház előtt gyalogosan elhaladó vádlottat, akinek kiszólt valamit a konyhaablakból.
Felment a lakásához
A vádlott sértőnek értékelve megszólítását úgy döntött, hogy felmegy a sértett lakásához.
Azonnal dulakodni kezdtek, a vádlott több alkalommal is megütötte a másikat, aki ugyan próbált visszaütni, de ütései célt tévesztettek. Nagy többször visszaráncigálta a lépcsőházba menekülő sértettet, akinek kiabálására többen is próbáltak rendőrt hívni, sikertelenül.
„Megmondtam”
A sértett kiabálását a közös képviselő felesége hallotta meg, aki szólt a férjének, hogy nézze meg, mi történik a lépcsőházban. A férfi felment, így láthatta, hogy a vádlott még mindig üti a sértettet, majd többször megtapossa a férfi arcát és nyakát, közben kiabálva, hogy „Megmondtam!”.
Több segélyhívót maga a vádlott utasított, hogy ne hívják a rendőrséget. Az egyik lakó ezért, hogy nyugodtan telefonálhasson, bement a házba, ahová a vádlott is követte, sőt megelőzte, majd visszament a magatehetetlenül fekvő sértetthez és több alkalommal megrúgta, megtaposta annak fejét és nyakát, mialatt a „nem kaptál még eleget?” kifejezést használta.
Végül Nagy el akart futni, de az időközben kiérkező rendőrjárőrök utánaszaladtak, és elkapták. A sértettet a mentők a debreceni Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai Osztályára szállították, ahol koponyaműtétet hajtottak végre rajta, a sérülései azonban olyan súlyosak voltak, hogy már nem sikerült megmenteni az életét és másnap, 2007. október 7-én meghalt.
Az ítélet
A bíróság súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a vádlott többszörös visszaesőként követte el a bűncselekményt, számtalanszor volt már büntetve személy elleni, erőszakos bűncselekmények miatt, azt, hogy a cselekményét büntetőeljárás hatálya alatt követte el; továbbá az ittas állapotban való elkövetést, valamint a személy elleni erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát. A vádlott javára értékelte a bíróság a bűnösségre is kiterjedő, részbeni beismerő vallomását.
A vádlott egyébként nem kívánt részt venni a keddi tárgyaláson, ezért csak a védője volt jelen.
Mivel időközben egy másik eljárásban jogerősen több mint 6 éves börtönbüntetést kapott, azt a most kiszabott 15 éves fegyházbüntetéssel együtt összbüntetésbe foglalják majd, ami azt jelenti, hogy legkorábban 16-17 év múlva, de legfeljebb 20 év múlva szabadulhat (ennyi lehet ugyanis az összbüntetés maximális mértéke).