Milyen szakokra hajtanak a felvételizők?

A gazdaságtudományi képzésekre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. A jelentkezési adatok alapján a dobogó első fokán a gazdálkodás és menedzsment szak áll, utána a turizmus-vendéglátás, majd a kommunikáció következik - várhatóan ezeken az alapszakokon lesz magas a ponthatár is. A vonalhúzás ma este várható. Kövesse Ön is az FN-en az eredményeket!

2009-ben végre először megelőzték a leendő andragógusokat a gépészmérnök-jelöltek, és a „top tízben” a pénzügy-számvitel és az informatika alapszak is megtalálható. A mesterszakok között az első tíz helyen hét gazdasági, két tanári és a kommunikáció szak található. Szinte mindegyik műszaki MSc-szakra kétszáznál is kevesebben jelentkeztek, ennek az lehet az oka, hogy az alapképzést befejezőket azonnal felveszik a vállalatok, így nagyon kevesen tanulnak tovább.

A gazdálkodás és menedzsment szakra a Budapesti Gazdasági Főiskolára jelentkeztek a legtöbben, összesen 2463-an, de a Budapesti Corvinus Egyetem is nagyon népszerű volt a maga 1566 jelentkezőjével. A Műegyetemre is ezernél több diák szeretne bekerülni az államilag támogatott nappali képzésre – olvashatjuk az Országos Felsőoktatási Információs Központ statisztikáiban.

Az egyes intézményekben nem volt kiugró a jelentkezőszám a turizmus-vendéglátás alapszakra, összesítésben mégis a második helyen végzett. Ennek az az oka, hogy az országban elég sok helyen indították el. A veszprémi Pannon Egyetemre 777, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) 732, a Miskolci Egyetemre viszont „csak” 451 jelentkezést regisztrált az OFIK.

Tavaly a negyedik volt, most pedig egy helyet „javított” a kommunikáció és médiatudomány szak. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára 1424-en, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) 586-an adták be a lapjukat. Az intézményi kommunikátor felsőfokú szakképzésre is sokan mennének, 1104-en. A szabad bölcsészet viszont az idén nincs benne az első tízben, bár – több mint kétezer jelentkezővel – az élmezőnyben maradt.

A legnépszerűbbek

Alapszakok:
1. gazdálkodási és menedzsment (14 122 fő)
2. turizmus-vendéglátás (10 119 fő)
3. kommunikáció és médiatudomány (8239 fő)
4. pénzügy és számvitel (8214 fő)
5. kereskedelem és marketing (7943 fő)
6. mérnök informatikus (6681 fő)
7. jogász (6663 fő)
8. gépészmérnöki (6324 fő)
9. andragógia (5593 fő)
10. műszaki menedzser (4730 fő)

Felsőfokú szakképzések:
1. idegenforgalmi szakmenedzser (3380 fő)
2. csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (1368 fő)
3. vendéglátó szakmenedzser (1280 fő)
4. pénzügyi szakügyintéző (1138 fő)
5. intézményi kommunikátor (1104 fő)
6. banki szakügyintéző (1095 fő)
7. reklámszervező szakmenedzser (1091 fő)
8. ifjúságsegítő (1041 fő)
9. web-programozó (827 fő)
10. nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (758 fő)

Mesterszakok:
1. vezetés és szervezés (964 fő)
2. emberi erőforrás tanácsadó (881 fő)
3. nemzetközi tanulmányok (869 fő)
4. vállalkozásfejlesztés (828 fő)
5. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (675 fő)
6. marketing (667 fő)
7. pénzügy (612 fő)
8. tanár – angoltanár (604 fő)
9. kommunikáció és médiatudomány (600 fő)
10. tanár – magyartanár (501 fő)

Általában azokon a szakokon várhatóak magas ponthatárok, ahová sokan adták be a jelentkezésüket. A tavalyi ponthatárok alapján viszont nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, hiszen minden évben más és más eredményekkel rendelkeznek a jelentkezők, ám az egyes szakokon született pontok támpontot adhatnak. A teljes 2008-as lista az FN-en is olvasható, és az idei ponthatárokat is megtalálják majd a honlapunkon a vonalhúzást követő napon.

Sanoma Médiaakadémia indul

Az se keseredjen el, akinek nem sikerül az idén a felvételije: augusztus közepéig lehet majd jelentkezni a pótfelvételikre, és más képzések is nyitva állnak a tanulni vágyók előtt.

Szeptember 15-ig lehet jelentkezni a Sanoma Budapest Médiakaadémiára, a médiavállalat újságíró-iskolájának II. évfolyamára. Elsősorban a média iránt érdeklődő friss diplomásokra számít az iskola igazgatója, Balázs-Piri Krisztina. Olyan fiatalokra, akik posztgraduális képzésben szeretnének részt venni, és gyakorlatiasabb ismeretekre vágynak annál, mint amit ma általában a hazai médiaképzés nyújtani tud.

Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, illetve külső, meghívott médiaszakemberek. Az akadémia kétszer három hónapos, összesen 144 tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – 160 órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.

Az első tanévet 35 hallgató végezte el. Négy kurzus indult: szórakoztató női magazin újságírás, szériőz újságírás, online újságírás és látványesztétikai kurzus. A legjobbnak bizonyult hallgatók külsős munkatársként továbbra is kapcsolatban maradnak a Sanoma Budapest online és offline magazinjaival – így a frissen végzettek közül már a nyár folyamán 10-12-en rendszeresen publikálnak a kiadó lapjainál.

Az iskoláról, a jelentkezés módjáról minden fontos információ megtalálható a Sanoma Médiaakadémia honlapján.

Címkék: Belföld: oktatás